Nekem szülőhazám (volt)... - Fejér Megyei Levéltár közleményei 24. (Mór - Székesfehérvár, 1998)

Nekem szülőhazám (volt)

sült, hanem még olyan településeken is, mint Martonvásár, ahol a német nemzetiségűek elenyésző kisebbségben voltak. Marton­vásáron 1942-ben alakult meg a magyarországi németek szerve­zete. 1 A Fejér megyei németség 15 településén volt meghatározó gazdasági és politikai tényező. Az 1941. évi adatok szerint ezen helységekben az összlakosság létszáma 41 149. Németnek, anya­nyelve illetve nemzetisége szerint 25 850 fő vallotta magát. 2 A Volksbund létrejötte nemcsak a német nemzetiségűeket osztotta meg. Felizzott a magyar-német ellentét, néhány esztendő alatt olyan helyzet alakult ki, hogy a megyei adminisztráció és a római katolikus egyház is élesen reagált. Az egyház a KALOT mozgalomban látta azt az erőt, amely eredményesen szállt szem­be a Volksbund ifjúsági tagozatával, a megyei adminisztráció pe­dig a gazdakörök támogatásával teremtett ellenpólust. Az ellentétek politikai tartalma - lényegesen módosult formá­ban - 1945 tavaszán felerősödött. Új irányt vett, nemcsak a volks­bundosok, az SS alakulat tagjai ellen irányult, hanem általában a németek ellen. A felszított németellenes hangulatot fejezte ki az Etyeki Nemzeti Bizottság határozata; megtiltották a községben és a hivatali helyiségekben a német nyelv használatát. Hasonló tar­talmú határozatról a megye többi német községében nincs tudo­másunk. 3 De a szélsőséges vélemények, amelyek az áttelepítést meg­előző időszakban országosan is hangot kaptak, jelentkeztek a pár­tok és néphatalmi testületek megnyilatkozásaiban. A földosztás megkezdésével egy időben kapott hangot Fejér megyében a né­metek kitelepítése. Tildi István, a földreform végrehajtásával megbízott miniszteri biztos április végén szólt először a Nemzeti Parasztpárt kitelepítési tervéről. Nem tért el a földhözjuttatottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom