Nekem szülőhazám (volt)... - Fejér Megyei Levéltár közleményei 24. (Mór - Székesfehérvár, 1998)

Dokumentumok

Nagyvenyim a múltban kevésbé ismert községe volt a megyé­nek. Az utóbbi időben az általános érdeklődés középpontjába ke­rült, itt van a vármegye legteljesítőképesebb olajütője, amely hi­vatott arra, hogy biztosítsa az olaj ellátást. Nagyvenyim színma­gyar község nem akar megmaradni tovább a sváb Hercegfalva kö­telekében, és nem nyugszik addig, amíg meg nem kapja a jogot ar­ra, hogy önálló községi életet élhessen. Ázsiába kívánták vissza az isztiméri volksbundisták a magyarokat Isztiméri svábok álltak legutóbb a fehérvári népbíróság előtt. Bű­nük: beléptek a Volksbundba s azt nemcsak szellemileg, de anya­gilag is támogatták. Védekezésük: csak az olvasókörbe jártak. Igen ám - tanúskodott az isztiméri bíró -, csakhogy az olvasókör később a Volksbund hivatalos helye lett. - Nekünk magyaroknak, akik a hűség pártjába tömörültünk ­tárta fel a falu vezetője Isztimér múlt eseményeit -, örök rettegés volt az életünk. A lakosság többsége volksbundista volt, s nem­csak Hitlert, de Szálasit is állandóan éltették. Bennünket ázsiai hordáknak kiáltottak ki, s Ázsiába kívántak vissza. A valamikor harcos volksbundisták a népbíróság előtt ugyan­csak megjuhászkodtak, s ártatlanságukat hangoztatva egész ke­vésre emlékeztek vissza. Kint az előszobában azonban annál han­gosabbak voltak. Itt izzott belőlük a magyar gyűlölet, s szidal­makkal, fenyegetéssel támadtak az ellenük valló bíróra. Hat hóna­pi, egy évi fogházra, két évi börtönre ítélte őket a népbíróság. Fehérvári Népszava, 1946. február 10. I. évfolyam 2. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom