Nekem szülőhazám (volt)... - Fejér Megyei Levéltár közleményei 24. (Mór - Székesfehérvár, 1998)

Nekem szülőhazám (volt)

Az 1946 tavaszán-nyarán végrehajtott áttelepítést az elkobzott ingatlanok összesítésével zárjuk, azon megjegyzéssel, hogy Gánton és Vérteskozmán a megváltás nélkül igénybe vett és a telepeseknek kiosztott mezőgazdasági ingatlanok összterületére megbízható adatsorral nem rendelkezünk. Gánton és Vérteskozmán lefoglaltak 150 lakóházat; Etyeken 580 lakóházat és 2335 kat. hold földet; Hercegfalván 359 lakóházat és 2293 kat. holdat; Mányon 19 lakóházat és 900 kat. holdat; Száron 158 lakóházat és 1878 kat. holdat; Vértesacsán 390 lakóházat és 2160 kat. holdat; Vértesbogláron 149 lakóházat és 2000 kat. holdat; Újbarokon 25 lakóházat és 121 kat. holdat. Összesen 1830 házat és 11 687 kat. hold mezőgazdasági ingatlant.

13 Az áttelepítéssel korántsem oldódott meg a „svábkérdés". Egyrészt, mert a Mór és térségében élőket egyelőre elkerülte a kitelepítés első szakasza, másrészt, mert az 1947-ben kiadott kormányrendelet számba vétette az otthonmaradott svábokat. Az öszszeírás végrehajtása ismét kitelepítéssel fenyegette őket. Etyeken 509, Hercegfalván 504, Mányon 127, Száron 689, Vértesacsán 443, Vértesbogláron 354 visszamaradt németet regisztráltak. Közel egy esztendőn át szünetelt Fejér megyében a németek kitelepítése, a belső telepítések hullámai elcsendesedtek. Ujabb külső tényező, a szlovákiai magyarok erőszakos áttelepítése vetette fel a németek, most már a Mór és környékén élők kitelepítését. A csehszlovák kormány, amely 1945 tavaszától a szlovákiai magyarságot kiáltotta ki bűnbaknak, az 1946-ban megkötött magyarcsehszlovák lakosságcsere-egyezményre hivatkozva jelentős számú szlovákiai magyar áttelepítését készítette elő. Ennek előfeltétele volt a németek áttelepítésének újbóli megkezdése. Megyénkben a kitelepítés második szakasza a Móri járás falvait: Mórt, Bakonykútit, Bakonysárkányt, Balinkát, Gúttamásit,