Nekem szülőhazám (volt)... - Fejér Megyei Levéltár közleményei 24. (Mór - Székesfehérvár, 1998)

Nekem szülőhazám (volt)

ti szimpátia vádjával letartóztatták a közigazgatás vezetőit; a bírót, a vezetőjegyzőt, a római katolikus plébánost és az iskolaigazgatót. Móron a Vörös Hadsereg emlékművének megrongálásakor „megszületett" a hatásos válasz: „volksbundista gengszterek követték el a gyáva és minősíthetetlen merényletet".

6 A politikai torzítások ott munkáltak a telepes községek önálló közigazgatási egységgé történő szervezésének ösztönzésében is. Nagyvenyim lakóinak kezdeményezését így összegezte a Fehérvári Népszava: „Nagyvenyim... nem akar megmaradni tovább a sváb Hercegfalva kötelékében..." A kitelepítés megkezdése előtt állandósultak az ellentétek. 1945 áprilisától folyamatosan érkeztek a telepesek, 240 Székelyföldről érkezett családot telepítettek be a Váli járás német falvaiba. 105 család települt Hercegfalvára, 54 Vas megyei család érkezett Isztimérre, Móron mindössze 40 telepes család tartózkodott. Mindez azt eredményezte, hogy a német családokat összeköltöztették, ingóságaik jelentős részét hátrahagyva költözött össze 3-5 család. Többen nem vállalták az embertelen körülményeket, elsősorban a szőlőművelő vidékeken, a szőlőhegyekbe, présházakba menekültek. Hercegfalva belterületén, ahol a telepesek megérkezése előtt 91 német lakóházat ürítettek ki, a telepesek és németek között súlyos összetűzésre került sor.

7 A kitelepítés végrehajtására a potsdami konferenciát követően került sor. 1945. december 29-én jelent meg a magyarországi német lakosságnak Németországba történő áttelepüléséről szóló kormányrendelet. Eszerint „áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki az utolsó népszámlálási összeírás alkalmával (1941) német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta