Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

„...Az urak fölöstökömre sem lesznek elég a parasztságnak!" Parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

Adonyban a mezőváros lakossága az uradalom erőszakos legelőfoglalásának felülvizsgálatát kérte a megyétől. A helyszínre érkező szolgabírót már az egybegyűlt és „nyugtalan" nép várta. Nyári János zsellér szembeszállt az adonyiakat lecsendesíteni akaró szolgabíróval: „...nem kellene egyéb, ezeket az urakat - különösen a szolgabírót - megkövezni. Miért szólnak és hoznak anynyi igazságot?"

73 Nagy Sándor, a kerület szolgabírája a zsellért vasra verette, majd a város bírájának adta át. Távozása után száznál is többen, jobbára zsellérek, követelték vasra vert társuk szabadon bocsátását. A bíró, látva „az általános lázadást", a fogva tartottat szabadon bocsátotta. A mezőváros zselléreit a kirendelt katonaság segítségével sikerült lecsendesíteni, a „nyugtalan nép a sor katonaság megérkeztével azonnal egészen lecsillapodott".

74 Május első napjaiban még Adonyban tevékenykedett a kerületi csendválasztmány, amikor a perkátaiak megmozdulásáról kaptak tudósítást. Perkáta lakosai a földesúr, gróf Győry László kastélya előtt gyülekeztek; az uradalmi levéltárból úrbéri irataikat, az úrbéri tabellákat tartalmazó „veres táblás könyvet" követelték. Kocsmákat nyitottak a községben, a tilalom ellenére szabadon mérték ki boraikat.

75 A helységbe siető csendválasztmány tagjaival együtt katonaság is érkezett Perkátára. Gyors megjelenésük csírájában elfojtotta a mozgalmat. Távozásukat követően azonban ismételten hangot adtak elégedetlenségüknek. A jobbágyfelszabadítás során kisemmizett zsellérek mozdultak meg; egy részük a majorsági birtok felosztását, más részük, a hazátlan zsellérek, házhelyek osztását követelték. Panaszt emeltek azért is, mert az úrbéri reguláció előtt 1/4 telek külső állományt bírtak, tehát úrbéres jobbágyok voltak, de a negyedtelekből összevonás során féltelkek lettek kialakítva, s az így létrejött telki állományt a tehetősebbek - akik a földet meg tudták művelni - kapták meg.

76 A zsellérek követelése nem teljesült, sőt a káposzta- és kenderföldek után járó szolgálatokat is kénytelenek voltak teljesíteni. Ez esetben ugyanis - a nemzetőrsereg összeírásakor - Meszlényi Károly kijelentette, hogy a kérdéses földek után szolgálattal nem tartoznak,