Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
„...Az urak fölöstökömre sem lesznek elég a parasztságnak!" Parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán
zal a feladattal, hogy mielőbb állítsák helyre a rendet. Győzzék meg a népet tettük helytelen és büntetendő voltáról. A deputáció erőfeszítéseit a forrongó lakosság figyelemre sem méltatta, sőt a megye képviselői a mezővárost sietve el is hagyták, mert az egybehívottak körében nagyfokú ellenállást tapasztaltak; küldetésük tehát eredménytelennek bizonyult. Stajerer Márton utasítására a kondás a marhákat a tilos vágásba hajtotta, a földesurak tudta és engedélye nélkül az évenként felszabadított legelőt két társával együtt „kicégérezte". Vajaipuszta lakói is csatlakoztak a móriakhoz. A helyi pásztormozgalom szervezett voltára utalnak a tények is: csoportosan jártak az erdőbe, és rakták meg fával szekereiket, sőt a szomszédos helységeket is földesuraik elleni föllépésre ösztönözték. Egy móri lakos még a Keresztesen lakó atyafiát is „meghívta" az uradalom erdejébe; megrakott szekereikkel a vadászok fogták el őket. Ilyen viszonyok között szinte természetes, hogy a három tagú megyei küldöttség képtelen volt a móriakat „megfékezni, jó rendre téríteni", különösen akkor, amikor a mozgalomban részt vevők száma meghaladta a 600 főt. 6 * Az áprilisban kezdődő, majd egyre inkább terebélyesedő mozgalomról - amely tiltakozás volt a faizás, a szűkös legelőterület ellen - a megye első alispánja az alábbi jelentést küldte a belügyminiszternek: „A Sármelléki felső járásban a csend és a rend fenntartására megbízott választmány által jelentvén, hogy Móron számos lakosok által az erődben nagyobbszerü bitorlások, falopások és a leggyengébb vágásoknak... erőszakos legeltetése és tolvaj puskások a rendet, a tulajdonnak biztonságát annyira felzavarták, hogy a legerélyesebb intézkedések haladék nélküli alkalmazása annyival inkább szükséges, minthogy a jelentő választmány a károk fellett a vétkesekre rendelkezést a vizsgálat alkalmával a népnek ingerültsége miatt nem eszközölhetett, de különben is a falopóknak száma 335-re rúg fel és az általuk tett károsítás 860 Ftra becsültetett, a tolvaj puskások pedig 22-en vágynak, a fiatal vágásokban erőszakosan legeitetőknek száma 115-re mégyen. így
