Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

„...Az urak fölöstökömre sem lesznek elég a parasztságnak!" Parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

szentgyörgyi és a mohai bérlők a gabonát behordták ugyan, de a kilenced beszolgáltatását megtagadták. Most már Bajzáth György királyi tanácsos személyesen kérte az alispánt, hogy a megye küldöttsége vizsgálja ki az ügyet, a lakosokat pedig kötelezettségük teljesítésére szólítsák fel. A megyei küldöttség azonban nemcsak a földesúr sérelmét, hanem az iszkaszentgyörgyiek panaszát is kivizsgálta. A helység parasztsága az alispánhoz eljuttatott panaszában az uradalom visszaélésének orvosolását követelte. „Orvosolja tehát bajainkat, vegye le nyakunkról az igát, tegyen bennünket szabadokká, hogy így egyesek önkényitől szabadulva, felmentve, csak anyánknak, a Hazának áldozhassunk." A helység parasztsága sérelmesnek tartotta, hogy egy telekhez 24 hold szántó helyett 21 hold tartozik. A szántóföldeket három helyett két dűlőben mérette ki az uraság, a harmadikat az Atyapusztán levő földekből kapták meg, s ezután is úrbéri szolgálatot - 28 szekeres napszámot - teljesítettek. Az említett pusztán fekvő földjeiket learatták, s Bajzáth György a termésből kilencedet követelt, holott az újabb törvények szerint az eddig gyakorlatban volt szolgálatok „robot és dézsma örökösen meg lettek szüntetve". A lakosság önerejéből épített malma után az uradalom évenkénti követelése 180 Ft, 4 szekér murva, minden „házas gazdától 5 kereszt eleség letakarítása", egy 2 mázsás sertés és 150 tojás volt. Az iszkaszentgyörgyiek jogtalannak tartották a pénzjáradék és a természetbeni szolgáltatások további követelését. Az uradalom - ugyancsak jogtalanul - az allodiális földekhez csatolta a kastély melletti közös legelőt. A közös legelőn található kőbányák használatától pedig eltiltotta őket a földesúr.

64 Természetesen az alispán nem tehette őket „szabaddá", mert az atyapusztai szántók allodiális földek voltak, s a malomtartás joga, mint kisebb királyi haszonvétel, továbbra is a földesurat illette. Gúttamási úrbéres parasztsága is megtagadta az erdei kaszálók után fizetendő 31 Ft-ot, az új bérleti szerződést nem kötötték meg a földesúrral. Szántóföldjeik rossz minősége miatt Fekete-