Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A márciusi forradalom hatása

A helységekben tapasztalt hangulatról, a közállapotokról jelentésben számoltak be az alispánnak.

38 Állandó feszültségben tartották Székesfehérvár polgárait a Pestről és Pozsonyból érkező hírek. Március 20-áig ismertté lett a városban, hogy István nádor Batthyány Lajost nevezte ki miniszterelnökké, s az országgyűlés mindkét táblája elfogadta a közteherviselésről, a jobbágyfelszabadításról, az úrbéri szolgáltatások megszüntetéséről szóló törvényjavaslatokat. A bekövetkezett változások hatására a magisztrátus népgyűlést hirdetett. Március 20án több ezer főből álló tömeg lepte el a városháza udvarát és a városháza előtti teret. A népgyűlés határozatai a megismert törvényjavaslatok szellemét fejezték ki. Az országgyűlési követek közjogi státuszának vitájában követelték a város követeitől; jelentsék ki „az egész követi karral egyetemben", hogy a nemzet és a nép képviselői. A népgyűlés a természetjogra történő hivatkozással „viszszavette" azon elidegeníthetetlen jogát, amely szerint a polgárság képviselőit többé nem zárt testület (a tanács, a választópolgárság és a 30 képviselő), hanem maga a nép látja el utasításokkal (követutasításokkal). A népgyűlésen megjelentek az eddigi polgárőrséget nem tartották elegendőnek, ezért egy bizottságot (csendbizottmány, csendválasztmány) hatalmaztak fel a rend, a nyugalom biztosítására. A csendbizottmány elnökévé Miskey Ferenc polgármestert választották, a testület tevékenységének irányításában Hamvasy Imre töltött be vezető szerepet.

39 Az általános lelkesedés kifejeződött azzal is, hogy március 26-án hálaadó istentiszteletet tartottak a vásártéren. Sor került a város „díszkivilágítására" is, az ablakokba állított gyertyák lángja a forradalom örömtüzét jelképezte.

40 Fejér megyében a március 15-ét követő napokban jelentősebb megmozdulásra nem került sor; ez azonban nem jelentette azt, hogy az ellentétek nem fokozódtak a falvakban. A járásokban tevékenykedő küldöttségek jelentéseiben a helységek lakosságának egyre mélyülő elégedetlensége tükröződött. Perkátán, Hercegfalván, Dunapentelén, Rácalmáson és Adonyban a nép „a törvény...