Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A márciusi forradalom hatása

felszámolása a megye progresszív követelése volt, de ahogy a Pozsonyban ülésező rendeket, úgy a megyei nemességet sem lehetett rávenni a döntő átalakulás elfogadására, illetve követelésére. A változást az európai forradalmak, elsősorban a pesti nép forradalmi megmozdulása eredményezte. A márciusi forradalom hatása Futótűzként terjedt megyeszerte a pesti forradalmi események híre. Különösen az elnyomottak, a jobbágyság körében talált visszhangra. Zichy Ödön gróf, Fejér megye adminisztrátora Pesten, 1848. március 16-án kelt levelében arra hívta fel az első alispán Zlinszky István - figyelmét; ha az úrbéri viszonyok megszüntetésének híre a jobbágyok között elterjed, „az a megye nyugalmát meg is zavarhatja". A kedélyek lecsillapítása érdekében szükségesnek tartotta, hogy a lelkészek a szószékről nyugalomra, a törvényhozás bevárására szólítsák fel a népet. A megyei adminisztráció pedig tegye szorosabbá felügyeletét, s a „lehető zavarokat" előzze meg.

33 Nem bizonyult alaptalannak a konzervatív politikus parasztmozgalmaktól való félelme, mert a Sármelléki járásban, Móron és a környező helységekben minden ember egyenlőségéről, függetlenségéről szóló hírek terjedtek el. „Adót többé nem kell fizetni, ezután senki sem parancsol" - írta jelentésében Viczenty Ferenc főszolgabíró. A március idusát követő napokban a forradalmi eszmék és az illuzórikus követelések elterjedésével párhuzamosan a nyugtalanság azt követően hágott tetőfokára, hogy március 18-a után Mór mezőváros földesurai - a Lamberg és Luzsénszky családok -jobbágyaikat a további feudális terhek és szolgálatok alól fölmentették. A jobbágyfelszabadításról szóló törvényjavaslatot azonnal kihirdették, nem várták meg annak szentesítését, s azt sem, míg a megyei törvényhatóság közzétételéről intézkedik. Feltehetően az a cél vezérelte a földesurakat, hogy a szervezett moz-