Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A reformkor másfél évtizede
A szabad választás jogában korlátozott nemesség a megyeháza udvarán tartott közgyűlésen érthető okok miatt fennhangon követelte Salamon kandidációját, de a konzervatívokat vezető főispán a „legelső asztal mozdulásra" elnöki székét elhagyta, felfüggesztette a tisztújítást, s híveinek kíséretében visszavonult. A kisés köznemesség ellenállása láttán a megyeháza ablakából jelt adtak a közelben lévő laktanyában készenlétbe helyezett katonaságnak. Zichy Ödön és Ürményi József a feltűzött szuronyokkal rohamozó gyalogságot az udvarban ekkor már verekedő liberálisok és a tanácsteremben tartózkodó képviselőik ellen vezette. A kapubejáratot eltorlaszolókat elkergették, a tanácsteremben összegyűlt ellenzék tagjait tettlegesen bántalmazták, többeket súlyosan megsebesítettek. Az ülésterem „padlóját és falait békésen várakozó nemes társaink vérével befetskendezték, s végre egész felekezetünk nem tsak a teremből, hanem az egész megyeházából is kiszuronyozván" - írták a történteket feltáró ellenzékiek. A sorkatonaság a megyeház előtti teret lezárta, a szétvert, majd az utcán gyülekező haladó párti nemeseket ismét elűzte, s a választójog további gyakorlásából kirekesztette őket. A főispán a megyeház udvarra nyíló erkélyéről tovább folytatta a tisztújítást, de most már csak a konzervatív párti nemesek voltak jelen, s közfelkiáltással Sárközy Kázmért első-, Fiáth Ferencet másodalispánná választották, ugyancsak ők lettek a megye országgyűlési követei is. 13 Az 1843 tavaszán megtartott tisztújításon a konzervatívok megerősítették pozíciójukat, de győzelmük nem az ellenzék vereségével volt azonos. Éppen ellenkező hatást értek el, a haladó párt szervezettség és egység tekintetében összekovácsolódott. A törvényes jogokat és eszközöket mellőző közgyűlést követően az ellenzék vezetői bejárták a megyét, „majálisokat" tartottak, s értekezleteiken 1216 nemes írta alá azt a petíciót, amelyben a választások megsemmisítését, új választás kiírását, sérelmeik „gyökeres" orvoslását követelték, mert sérelmük „a nemzet sérelme is, s mely a főispáni jogbitorlást korlátozó célszerű törvényalkotásra fontos adatul s okul szolgáland". A konzervatívok mindent elkövettek
