Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A szabadságharc végnapjai

vonósmarháikkal a városból azon vétkes szándékkal távoztak el, hogy ez által a császári és királyi hadsereg számára szükséges elő­fogatok kiállítása alul magukat kivonhassák: mi által újólag rossz akaratukat nyilvánították: ez azonban megtörténhetett azon vétkes és többször kimutatott árulási szándékkal, hogy szekereikkel a pártütő felekezetnek még tovább is szolgálhassanak, és annak cél­jait, s rablási kirándulásait elő-mozdíthassák..." 399 A szigorú in­tézkedéseket foganatosító városparancsnok kötelezte a negyedmestereket, hogy a kerületeikben levő igavonó állatokat, azokat is, amelyek jelenleg nincsenek a városban, írják össze, a tulajdonosok nevét jegyezzék fel. A királyi biztos pedig naponta más-más kerületből állította össze a szállításra kötelezettek név­jegyzékét. Amennyiben hajnali négy óráig nem érkezett az előfo­gatok kiállítására parancs, úgy elvégezhették mezei munkáikat, de igásállataikkal csak akkor hagyhatták el a város területét, ha eltá­vozásuk és visszaérkezésük időpontját bejelentették. Az előfogatok kiállítását szabályozó rendelettel egy időben a megye lakosságát a fegyverek és a Kossuth-bankj egyek beadásá­ra kötelezte. A bankjegyeket a térparancsnokság, a fegyvereket a határőrzászlóalj parancsnoksága vette át. A város forradalmi ve­zetői ellen elfogató parancsot adtak ki. Peterdy, Nagy Ignác, Schachtner, Prileczky, Pacsay és Nicky személyleírását a cs. kir. hadsereg rendőrségi főosztálya kérte, hogy országos körözést ad­jon ki ellenük. Vagyonuk lefoglalására Heringh Ignác kapott meg­bízást. Az ellenforradalom terrorja végigsöpört a megye egész terü­letén, de a szabad királyi város lakossága élte át a legsúlyosabb gazdasági és fizikai megpróbáltatásokat. Nugent tábornagy, a csá­szári II. tartalékhadtest parancsnoka a megye déli területeit száll­ta meg. Dunaföldvár környékén egyesült Burich altábornagy erő­ivel, s Hercegfalván át két zászlóaljjal, öt lovasszázaddal, három és fél üteggel Székesfehérvár felé vonult. A gyors előretöréssel egyrészt megszilárdította a székesfehérvári helyőrség pozícióját, másrészt a komáromi várerőd ellen jelentős erőket vonultatott fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom