Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A szabadságharc végnapjai
vonósmarháikkal a városból azon vétkes szándékkal távoztak el, hogy ez által a császári és királyi hadsereg számára szükséges előfogatok kiállítása alul magukat kivonhassák: mi által újólag rossz akaratukat nyilvánították: ez azonban megtörténhetett azon vétkes és többször kimutatott árulási szándékkal, hogy szekereikkel a pártütő felekezetnek még tovább is szolgálhassanak, és annak céljait, s rablási kirándulásait elő-mozdíthassák..." 399 A szigorú intézkedéseket foganatosító városparancsnok kötelezte a negyedmestereket, hogy a kerületeikben levő igavonó állatokat, azokat is, amelyek jelenleg nincsenek a városban, írják össze, a tulajdonosok nevét jegyezzék fel. A királyi biztos pedig naponta más-más kerületből állította össze a szállításra kötelezettek névjegyzékét. Amennyiben hajnali négy óráig nem érkezett az előfogatok kiállítására parancs, úgy elvégezhették mezei munkáikat, de igásállataikkal csak akkor hagyhatták el a város területét, ha eltávozásuk és visszaérkezésük időpontját bejelentették. Az előfogatok kiállítását szabályozó rendelettel egy időben a megye lakosságát a fegyverek és a Kossuth-bankj egyek beadására kötelezte. A bankjegyeket a térparancsnokság, a fegyvereket a határőrzászlóalj parancsnoksága vette át. A város forradalmi vezetői ellen elfogató parancsot adtak ki. Peterdy, Nagy Ignác, Schachtner, Prileczky, Pacsay és Nicky személyleírását a cs. kir. hadsereg rendőrségi főosztálya kérte, hogy országos körözést adjon ki ellenük. Vagyonuk lefoglalására Heringh Ignác kapott megbízást. Az ellenforradalom terrorja végigsöpört a megye egész területén, de a szabad királyi város lakossága élte át a legsúlyosabb gazdasági és fizikai megpróbáltatásokat. Nugent tábornagy, a császári II. tartalékhadtest parancsnoka a megye déli területeit szállta meg. Dunaföldvár környékén egyesült Burich altábornagy erőivel, s Hercegfalván át két zászlóaljjal, öt lovasszázaddal, három és fél üteggel Székesfehérvár felé vonult. A gyors előretöréssel egyrészt megszilárdította a székesfehérvári helyőrség pozícióját, másrészt a komáromi várerőd ellen jelentős erőket vonultatott fel.
