Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

Batthyány István kormánybiztossága

zaáruló. A közgyűlés felszólítja a megyét, hogy a vidéken dolgozó székesfehérvári munkásokat, aratókat a népfelkelés meghirdetésekor indítsa útnak..."

349 Sor került a városi nemzetőrök mozgósítására is. A hat nemzetőrszázad - megszervezésükre a fentebbiekben utaltunk - élén Niczky János, Hübner Miksa, Ullmann Ferenc, Havelka Ferenc, Peterdy Gábor és Zsömböry Ede kapitányok álltak. Pozitív kezdeményezésre csak a Sármelléki járás felső kerületében és Székesfehérvárott került sor. A Csákvári és Bicskei járásban a népfelkelők összevonását, az ellenállás megszervezését az alvezérekké kinevezett főszolgabírók tudatosan hátráltatták. Forradalmi vezetők nélkül az ellenállás holtpontra jutott. Osztrák erők törtek be Mór és Bicske felől, s a megrémült megyei bizottmány és tisztikar tagjai július 3-án Rácalmásra menekültek. Szőke Lajos a Bicskei járás főszolgabírája nem követte a bizottmányt, a felkelők összevonását elrendelő határozattal nyíltan szembeszállt. Magatartását azzal akarta igazolni, hogy Németegyházapusztát elfoglalták a császári előcsapatok, s reguláris erők támogatása nélkül az ellenállás reménytelen. Valójában Haynau terrorintézkedései ébresztettek benne félelmet. Nyakas szolgabíró július 7-én két huszár segítségével Székesfehérvárra akarta vezényelni a Sármelléki járás felső kerületének népét, azonban Wunyewski császári kapitány egysége fél 10-kor betört a mezővárosba. A szolgabíró és a református lelkész fia elmenekült. Mórt egy zászlóalj gyalogos és egy század lovasság szállta meg, Wunyewski kitűzette a császári lobogót, a lelkészeket a császári proklamációk kihirdetésére kötelezte. Gerstner császári vezérőrnagy dandárparancsnoktól egysége megerősítését kérte, mert a környék falvainak lakossága igen „fanatikus". Főképp a csákberényiek között tapasztalt ellenállást, akik papjaik vezetésével népfelkelésre készültek. A szabadságharcot vérbe fojtó ellenforradalmi erők első áldozatai a csákberényi lelkészek voltak. Nagyigmándon, július 14-én kivégezték Mansbarth Antal római katolikus és Szikszay János református lelkészt.

350