Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
Fejér megye ideiglenes megszállása
kénytelenek előfogatokat adni, megtagadták az adófizetést. Az alispáni hivatal vezetője azonnal tudtul adta; Fejér megye lakosai „más megyebeliek terheit viselni nem tartoznak". 323 A katonai terhek elleni tiltakozás is fokozta az osztrákellenes hangulatot. A megszállóknak, de különösen az ellenforradalom törekvéseit kifejező császári biztosnak az antifeudális megmozdulásokkal szemben is fel kellett vennie a küzdelmet. 1849 telén a megyében megnőtt az erdőpusztítások száma, s Gyulai Gaál Ede már január 22-én igen szigorú rendszabályok bevezetésére kényszerült. A fát eladókat arra kötelezte, hogy az elöljáróság bizonyítványával igazolják, az eladandó fa „igazi tulajdonuk". Rögtönítélő bíróság elé állították az erdőpusztítókat és az „erőszakos" legeitetőket. A statáriumnak nem volt elrettentő hatása, hiszen a móriak mozgalmán kívül számos helység parasztsága vette ideiglenesen birtokába az erdőt. A lovasberényi tiszttartó és a fővadász arról számoltak be, hogy a kihirdetett tilalom ellenére a lakosok az urasági erdőben fát vágnak. A veszprémi káptalan is a megyei tisztikar segítségét kérte a fülei erdőpusztítások megakadályozása érdekében. Horváth Lajos, a zámolyi uradalom ügyvédje újabb erdei kihágásokról tett jelentést. Követelte a károk megtérítését, a lakosság megbüntetését. Sem a megye, sem az uradalmak nem voltak képesek megakadályozni az erdőpusztításokat, hiszen azok nem egyszerű kihágási esetek voltak, hanem az indítékok mögött - az 1848 tavaszán, nyarán fellángoló mozgalmakhoz hasonlóan - a jobbágyfelszabadítással szembeni elégedetlenség kifejezéseként jogos törekvés, a feudális maradványok teljes felszámolása húzódott meg. A kisebb királyi haszonvételek elleni támadásnak megyeszerte egyik leginkább elterjedt formája a bormérés jogának követelése volt. Ezzel a szőlőmüvelők azon törekvésüknek adtak hangot, hogy boraikat szabadon, minden feudális jellegű korlátozás nélkül árulhassák. Ez különösen a téli hónapokban a kisparaszti gazdaságok egyik igen fontos jövedelemkiegészítő forrásának bizonyult. Idős Batthyány István gróf panasszal élt Polgárdi község ellen, ugyanis a község Szent Mihály napjától
