Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
Fejér megye ideiglenes megszállása
községek szigorú figyelmeztetésben részesültek; csak azon proklamációnak engedelmeskedjenek, amelyeket az uralkodó vagy az általa megbízott hivatalnokok adtak ki. A középületekre pedig felkerült a császári kétfejű sas „szívében Magyarország címerével". 317 A statárium, a katonai megszállás ellenére a nép ellenállását még időlegesen sem lehetett megtörni. Nem teljesítették a császári biztos utasításait Füle, Csősz és Tác helységek elöljárói. Többszöri felszólításra sem adták át az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeleteit. A fegyverek beadásának megtagadása, elrejtésük mindennapos volt a megyében. Esetenként katonaságot kellett kivezényelni a lakosság ellenállásának megtörésére. Január 25-én Iszkaszentgyörgyre és Csórra indult egy alakulat, hogy beszedjék az elrejtett fegyvereket. 318 Érd mezőváros elöljárói a parasztok ellenállása láttán az alispáni hivataltól kértek segítséget. Eredménytelennek bizonyult a székesfehérvári katonai parancsnokság és a császári biztos szigorú utasítása is. A lakosok jelentős része nyíltan megtagadta a hűségnyilatkozatot. A mezőváros bíráját, aki nem zárkózott el a hűségeskü aláírásától életveszélyesen megfenyegették. Az elöljárók tehát nem tudták biztosítani a „törvényes" rendet és nyugalmat. A Podhorszky szolgabíró kerületében fekvő helységek is szembeszálltak. Az adonyiak és a dunapenteleiek sem nyilatkoztak. A dunapenteleiek azzal érveltek, „minek az írásbeli hódolat, ha már úgy is meghódították a megyét fegyverrel". Hercegfalva és Rácalmás helységek pedig feltételekhez kötötték hűségüket. Csak abban az esetben ismerik el Ferenc József „királyi herceget" uralkodónak, ha megkoronáztatja magát. A rácalmásiak azt is követelték, hogy I. Ferenc József előbb esküdjön fel a magyar alkotmányra és az 1848. évi törvényekre. A négy helység vezetői a szolgabíró előtt kijelentették, ők hajlandók feltételek nélkül hűséget fogadni, de félnek a nép bosszújától. 319 Elsősorban a falvakban és a mezővárosokban éltek elevenen az ellenállás csírái. A Habsburg-ellenes politikai hangulat összekapcsolódott az antifeudális követelésekkel, úgyhogy a közbiz-