Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

Fejér megye ideiglenes megszállása

Január 3-án értesítették a bizottmányt, hogy az ellenség Csór felől Székesfehérvárhoz közeledik. A város vezetői közül délután 3 órakor 25-en gyűltek össze, hogy a szükséges intézkedésekről tanácskozzanak. Azonban a délutáni órákra a város egy részét közel 1500 főnyi császári katonaság szállta meg. Báró Petrichevich Horváth János császári ezredes, a megszálló erők parancsnoka, magához rendelte a város bíráját és a szállásmestert. Az ideiglenes bizottmány tanácskozáson megjelent tagjainak határozata értelmében Orsetti József, Fanta Károly és Lintzer Vilmos tárgyaltak az ezredessel, aki tudatta velük, hogy a Vásártér környékén levő házakban - házanként legalább 15 fő! - szállásolja el katonáit, a lovasságot pedig a szénaraktár közelében vonja össze. Petrichevich a „Három Szerecsenhez" fogadóban rendeztette be szállását.

299 A megszálló erők elhelyezéséből kiderült, az ezredes nem vélte elegendőnek egysége katonai erejét a város egészének, de még a kulcsfontosságú belvárosnak, a stratégiailag fontos útvonalaknak a megszállásához sem. Az ideiglenes bizottmányt nem oszlatta fel, így az fegyverben tarthatta nemzetőreit, sőt az őrjáratok megerősítésére is sor került. Egyelőre futárszolgálat, illetve küldöttek útján tartották fenn a kapcsolatot a katonasággal. Petrichevich tájékozódott a polgárság hangulatáról, s az erőszakos fellépések mellőzésével akarta a kedvező időpontot kivárni, amikor a polgárság - főleg az iparosok és a földművesek - ellenállásának megfékezésével befejezheti a szabad királyi város megszállását. Egysége harcerejének fokozása érdekében 300-400 pár csizma elkészítésére kötelezte a mesterembereket, a puskaműveseknél levő fegyvereket beszedette, de a felfegyverzett polgárokat már nem szólította fel fegyvereik leadására. Csupán katonáinak adta ki a parancsot, hogy az utcákon fegyverrel közlekedőket fegyverezzék le. A város küldöttsége még ezzel az intézkedéssel is szembeszállt, és a puskamüvesektől elvett fegyverek visszaadását követelte. Sőt, a bizottság ülésén a nyílt ellenállás gondolata is felvetődött, nevezetesen: az ezredestől érkezett német nyelvű ren-