Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A honvédelem szervezésében jelentkező problémák. A móri ütközet
kelőket vezette. Batthyány László gróf, nemzetőr kapitány és szabadcsapata Dégig követte a betolakodókat. 251 Görgeyt október 7én - az ozorai győzelem híre még nem érkezett meg Pestre - ezredessé léptették elő. 252 A Pestre siető Görgey Kalózon statáriumot hirdetett, mert „a lakosság folyvást tetemes rablással csonkítja az államot illető kálozi uradalmat" Kökényesi őrnagy egy tisztet és 24 honvédet hagyott hátra a mezővárosban. 253 A hős káloziakat megfélemlítette Görgey, Zichy Ödön elfoglalt uradalmának és kastélyának feldúlását egyazon rögtöní f élő bíróság gyakorlásával szüntette meg, ameiynek ítélete alapján a helység földesurát felakasztatta. A honvédelem szervezésében jelentkező problémák. A móri ütközet Az ellenforradalom fegyveres támadásának visszaverése jelentős hajtóerőnek bizonyult, a nemzeti egység megszilárdult. Fejér megye népe szeptember végén, október elején csatasorba állt. A népfelkelések országos történetében betöltött szerepük méltán váltotta ki az Országos Honvédelmi Bizottmány, a hadmüveleteket irányító parancsr^kok elismerését. Nem így a megyei és a városi tisztikar. Tóth Lőrinc a képviselőház ülésén hazaárulással vádolta a törvényhatóságok vezetőit. Szigorú vizsgálatot követelt Madarász József is. Az Országos Honvédelmi Bizottmány Kállay Ödönt és Ujfalusi Lajost bízta meg a megyei és a városi hatóság tevékenységének felülvizsgálatával. Olyan vélemények terjedtek el, hogy a város tárt karokkal fogadta, a megye pedig támogatta Jelacicot. Ugyanakkor Csány a magyar sereg élelmezésének hanyag és felületes vok i miait kezdeményezett támadást a tisztviselők ellen. „Fejér vár legyének összes tisztikarával az egész Fejér megyében volt tábo ázásának ideje alatt, ügyünknek elősegítése iránt, legkevesebb 'észséget és részvétet nem tapasztalhattam. Annyira, hogy seregeink a Fejér megyei tisztikar hanyagsága és