Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
Nemzetőrök, újoncok, honvédelem
mában gyülekeztek. Egységes fellépésük biztosítása érdekében elhatározták: nem engedik magukat összeírni. A katonaköteles fiatalok a községházára vonultak, betörtek a szobákba, a szolgabíró kocsiját összetörték, a hercegfalvi lelkészt és a sismándi kasznárt megverték. A verekedés láttán az összeírok elmenekültek. Baracson vasvillával „felfegyverzett" zsellérek járták a pusztákat. Fennhangon becsmérelték az urakat, mert ismét elárulták a szegényeket. 167 Tácon csak az idősek, öregek jelentek meg az összeíró küldöttség előtt. Egyetlen fiatal sem volt a községháza előtt gyülekező tömegben. A szolgabírót nem hallgatták meg, hiába olvasta fel a törvényjavaslatot, a táciak nem rettentek meg; elszántságuk fokozódott. Burján vargamester és Fodor negyedtelkes vezette az ellenállókat. A „zenebona" hátterében a községi bíró visszaélése állott, ugyanis csak a szegények és nincstelenek fiait rendelte a községházára. Egyre izzóbbá vált a hangulat, s minduntalan a bíró eljárása ellen tiltakozó felkiáltások hangzottak el: „Hát csak a szegény ember gyermekét írják fel, a gazdagé pedig kimarad!" 168 Perkátán a módos parasztok, a községi elöljáróság tagjai álltak az összeírás ellen tiltakozók élére. A megyei küldöttséget - Petrás Pál szolgabírót és gróf Esterházy László sárosdi birtokost- az elöljárók ellenszenvvel fogadták. Szekeres György másféltelkes gazda igen hevesen támadta a törvényjavaslatot. Különösen azt a részt, amely a katonafogadást tiltotta: „...az nem lehet, hogy ilyesmit a törvény parancsolhasson, mert most szabadságban élünk". A szolgabíró nem tudta meggyőzni az elöljárókat. Hiába hivatkozott arra, hogy feladata csupán a hadkötelesek összeírása, s nem a katonaállítás. A módos paraszti réteg tehát a katonafogadás tilalmát sérelmezte. Viszont a lakosság nagy többsége a földesurak - ez esetben gróf Győry László - ellen foglalt állást. Alapvetően a jobbágyfelszabadítás hiányosságait jelölhetjük meg kiváltó oknak. Az összeírást az urak újabb ármányának minősítették. Ezt bizonyítja a földesurukra vonatkozó kijelentésük: „.. .védelmezze ő a hazát, sok földje van, mi helyette nem menünk