Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A reformkor másfél évtizede

Két évtized kellett ahhoz, hogy József nádor alcsúti uradalma szervezettségével, gazdasági eredményeivel az ország egyik leg­jövedelmezőbb gazdaságává váljon. 1839-ben az Országos Gaz­dasági Egyesület is megszemlélte, s az egyesület titkára, Török János az uradalom leírását közzé is tette. Az 1830-as évek végén 6260 holdon belterjes, vetésforgó­rendszerű gazdálkodás valósult meg. Szemben Lilien József ura­dalmával az alcsútit az állattenyésztés, azon belül a juhtenyésztés jellemezte. Tenyészállatok eladására szakosodott; tenyészkosok és anyabirkák értékesítéséből 1837-ben 43 ezer, 1838-ban 44 ezer, 1839-ben 52 ezer forint volt a bevétel. Nem lenne teljes az alcsúti uradalom átszervezéséről alkotott képünk, ha nem szólnánk a birtokos és a jobbágyok viszonyáról, amelyben döntő változást eredményezett az 1828. évi birtokren­dezés, az uradalmi földek elkülönítése a jobbágyok használatában lévőktől, a telki állományok szabályozása, a közösen használt le­gelő felszámolása, és ezzel összefüggésben a jobbágyok legelőil­letőségének kimérése. Az uradalom és a jobbágyok kapcsolatának rendezése előfel­tétele volt a majorsági gazdálkodás modernizálásának. József ná­dor nemcsak nyári rezidenciáját, a kastélyhoz tartozó park kiala­kítását tartotta fontosnak, hanem a falu, Alcsút belterületének ren­dezését is. 4 A feudális társadalom viszonyai közepette az eltérő természe­ti adottságokkal rendelkező uradalmak szervezettségükkel, terme­lékenységükkel, uradalom és jobbágy gazdasági kapcsolatának megújításával nemcsak a megyében, hanem országosan is érdek­lődést, majd elismerést váltottak ki. Az uradalmak birtokosai ­Lilien József báró és Magyarország nádora, József főherceg gaz­dasági téren - akarva-akaratlanul - a polgári, a tőkés fejlődés elő­mozdítói lettek. Ugyanez nem mondható el a megye valamennyi nagybirtoká­ról annak ellenére sem, hogy a gazdasági dekonjunktúra esztende­iben a juhtenyésztés a kálozi, a bicskei, a csurgói és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom