Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A közigazgatás átszervezése
1842-től töltötte be a főjegyző feladatkörét, elismerően emlékezett meg Pulszky Ferenc kormánybiztos. A felkészült személyek közül a folytonosságra szavaztak a választók; 530 szavazattal 451 ellenében Eischl megtartotta hivatalát. A tisztújítás további eredményei: aljegyzőkké Ámon Ferencet és Szakolczay Józsefet, főügyésszé Lintzer Vilmost, alügyésszé Pribusz Edét, levéltárnokká Mihálik Jánost, telekbíróvá (a telekhivatal vezetőjévé) Gilly Jánost, számvevővé Nagy Ignácot, főmérnökké Kállinger Izidort választották. Az újjászervezett tisztikar és magisztrátus eskütételével zárultak a választások. Fogalmat tettek arra, hogy képességükkel, tudásukkal, cselekedeteikkel a haza és a város érdekeit szolgálják. 116 A tanácsnokok és a tisztikar tagjai első ülésüket május 18-án tartották. Fontos elvi kérdésben foglaltak állást; nevezetesen a hatósági ügyintézés és az igazságszolgáltatás kérdéseiben. König József főbíró indítványában a választott tisztviselők szavazati jogának elismerését javasolta. A tanácsülés módosította az előterjesztésben foglaltakat; nevezetesen a tanácsüléseken hozott határozatokat a közgyűlésnek kell megerősítenie, a közgyűlésen a képviselőkkel együtt a város valamennyi tisztviselője köteles volt megjelenni. Szavazati jogával azonban csak a tanácsnokok, a polgármester, a főbíró, a városi kapitány, a főjegyző, az ügyészek, a levéltárnok, a telekbíró, a számvevő, a tiszti főorvos, a fősebész, a főmérnök, az adószedő, a pénztárnok, az árvagyám, a kórházi gondnok és a városi jövedelem pénztárnoka élhetett. A megyei állandó bizottmányhoz hasonlóan a tanács is egyik alapvető feladatának tekintette az igazságszolgáltatás gyakorlatában bevezetendő reformokat. A büntető- és polgári perek elhúzódását akarták megakadályozni. Ezért „az igazságnak akadálytalan kiszolgáltatása" érdekében szükségesnek tartották az állandó törvényszék megszervezését. Tagjainak létszámát meghatározták: az elnök, a 4 közbíró és a törvényszéki jegyző látta volna el az igazságszolgáltatással kapcsolatos tennivalókat. Az állandó törvényszék megalakítása azonban a tanács hatáskörét meghaladta, ezért
