Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A honfoglalástól a török korig

(1458-1490) gazdasági stabilitást eredményezett. A mohácsi csatavesztést (1526) követő esztendők minden korábbinál jelentősebb megpróbáltatást eredményeztek. Azt követően, hogy a törökök 1543-ban elfoglalták Székesfehérvárt, Polgárdi lakóira többszörös terhek hárultak. Egyszerre és egyidőben „szolgálták" a török földesurat és a Batthyány családot. A település a török közigazgatás kiépülését követően a székesfehérvári náhije része lett. Fejér megyének azon területéhez tartozott, ahol időszakonként a palotai (Várpalota) és a veszprémi vár magyar helyőrsége fennhatóságát érvényesíteni tudta, még azon viszonyok közepette is, hogy Fejér vármegye magyar közigazgatása 1543-ban megszűnt, s újjászervezésére a török hódoltság alatt nem is került sor. A Sárvíz jobb partján elterülő települések nem kerülték el a magyar közigazgatás figyelmét. Polgárdi hol a palotai vár, hol Veszprém megye „felügyelete" alá tartozott. A török uralom első évtizedei viszonylagos béke közepette teltek. A lakosság megismerte a kétfelé történő adózás terheit. A török földesúrnak megadták a terménytizedet, s évente 50-60 Ft földbért és fejadó címén közel 80 Ft-ot fizettek. Természetbeni szolgáltatásaik közé tartozott, hogy 38 szekér tűzifát szállítottak a Székesfehérvárott állomásozó török helyőrségnek. A magyar földesúrnak, a Batthyány családnak terménykilenceddel tartoztak. Súlyos terhet jelentettek a katonai erődítési munkák, hol a török rendelte Székesfehérvárra, hol a magyar katonaság Palotára a lakosságot. Az adók és szolgáltatások mellett az erődítési munkák teljesítése igen nagy terhet jelentett. Nemcsak a kézi erőt, hanem az igavonó állatokat és a szállító eszközöket is igénybe vették. 1572-ben Dámján Györgyöt, Dámján Antalt, Dámján Ambrust, Király Mártont, Király Kelement, Márton Jánost, Dús Pált, Vanda Orbánt, Jákó Tamást, Péter Mártont és Nagy Istvánt rendelték Székesfehérvárra. Batthyány Ferenc a katonai terhek csökkentését kérte a palotai udvarbírótól. Újfalussy Ferenchez 1557-ben írott levelében a polgárdi jobbágyok panaszait sorolta fel. A földesúr megbízottja,