Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A polgárdi társadalom kialakulása és fejlődése

Csordás Sándor jegyző történeti adatokat és a lakosság közgondolkodásából „táplálkozó" véleményeket összegző írása, mégha elnagyolt és pontatlanságokat is tartalmaz, az egyik bizonysága annak, hogy a paraszti környezet is a múlt felé fordul; múltját, gyökereit keresi a megváltozott világban. A XIX. század második felétől nemcsak létszámukban, hanem gazdasági erejükben is gyarapodó római katolikus hívek az önálló plébánia és a „kicsiny Isten háza" helyén építendő templom felépítése mellett foglaltak állást. A XVIII. század közepéig tekint vissza a török kiűzése után újjászervezett településen a római katolikus templom históriája. Batthyány Imre - a falu földesura 1753-ban emeltette a katolikus templomot. A veszprémi egyházmegye püspökének, Padányi Bíró Mártonnak engedélyét kérte a felszenteléshez. (A Székesfehérvári Római Katolikus Egyházmegye megszervezésére 1777-ben került sor.) A kőből épült templomot Borsothi Péter a palotai (várpalotai) egyházkerület esperese benedicálta. A templomhoz fából épített torony tartozott, benne két, 1752-ből származó haranggal. A három évtizeddel később keletkezett egyházlátogatási jegyzőkönyv arról tesz említést, hogy a templomocska alkalmas a hívek befogadására, a perselypénz éves összege mindössze 6 Ft-ot tett ki, s a templom alapítványi tőkéje nem haladta meg a 38 Ft-ot. A községben élő római katolikusok lelki gondozását a fülei plébános látta el. A század végén a fából épített tornyot lebontották, s helyébe kőből építettet emeltek. Az 1752-ből származó harangok közül csupán a Szent Szűz tiszteletére felszenteltet használták, feltehetően a torony átépítésének időszakában öntettek a Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt harangot. A XIX. század közepén igen „siralmas" állapotban találjuk a templomot, amelyet az 1818. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - méreteit tekintve - kápolnának említ. Az 1847. évi jegyzőkönyv már olymódon fogalmaz, hogy kívül-belül javításra szorul, vagy egészen új felépítést kíván. Idősebb Batthyány Imre kötelezettséget vállalt, hogy a társbirtokosok - Imre és Lajos grófok - támogatása esetén teljesíti az új templom felépítését. Tovább rontotta a templomocska statikai állapotát a szabadságharc; Szabó