Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A mártírhalált halt Császár István

rében azt a paraszti réteget zárták ki a helyi hatalom gyakorlásából, amelynek tagjai a jobbágyfelszabadítástól a település érdekeit képviselték.

133 A módos paraszti réteget a kulákrendelettel, a beszolgáltatási kötelezettségekkel, az 1949 nyarától mind határozottabban kibontakozó államosításokkal gazdasági szempontból is megtörték, s a termelőszövetkezeti mozgalom meghirdetésével az egyéni gazdaságok megszüntetésére törekedett a párt. Polgárdiban igen vontatottan valósult meg a termelőszövetkezetek szervezése. Nemcsak a módos, „kuláknak minősített földművesek, de a kis- és középparaszti réteg is szembeszegült a szervezőkkel. Csekély eredményeket értek el az 1950-es évek elején: 1950-ben Alsósomlyópusztán megalakult az Új Élet, 1951-ben pedig Bálintmajorban a Szabadság termelőszövetkezeti csoport.

134 A termelőszövetkezetek mindössze 450 kat. holdon gazdálkodtak. Hányatott sors várt a Batthyány család Polgárdiban élő tagjaira is. Itt hunyt el 1951-ben Batthyány Lajos gróf, volt fiumei kormányzó. 1945 után elvonulva a világ zajától itt alkotott Batthyány Gyula gróf, festőművész. Hagyatékát kegyelettel őrzi a Batthyány család egykori szolgálója. Megrázó sors várt Batthyány Bálintra is, akit az 1848. évi forradalom 100. évfordulóján engedtek szabadon a szovjet hadifogságból, a diktatúra tombolásának időszakában is szülőhazájában maradt. Vasúti baleset következtében hunyt el 1962-ben, Budapesten.

135 A mártírhalált halt Császár István 1953. március 31-én 17 óra 8 perckor Császár István szíve megszűnt dobogni. A székesfehérvári börtön udvarán ácsolt akasztófán 15 percnyi haláltusa vetett véget annak az embertelen megpróbáltatásnak, amelyet hét napon át kellett elszenvednie az élete teljében levő fiatalembernek. 1953. március 3 l-e után félelem és rettegés lett úrrá nemcsak