Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A polgárdi társadalom kialakulása és fejlődése

I. Ferenc József osztrák császár az 1848. évi vívmányokat - a jobbágyfelszabadítást, a földesúri kilenced és az egyházi tized eltörlését - hatályon kívül helyezi. Az önkényuralom kezdeti időszakában a császári hatóságok mind többször kényszerültek annak igazolására, hogy a polgári viszonyok fennmaradnak, ugyanakkor a nemzeti függetlenség és az önálló, független magyar kormány kérdésében hajthatatlanok maradtak. Batthyány Lajos gróf, miniszterelnök 1849. október 6-án történt kivégzése a gyászt, a félelmet és a várakozást sugallta. A várakozást abban, hogy a nemzeti függetlenség nem lett az osztrák és a cári orosz hadak fegyvereivel legyőzött eszmévé, és fokozta a félelmet az 1848 márciusa-áprilisa előtti társadalmi állapotok visszaállításától. 1849 őszétől ellentmondásos helyzet alakult ki; I. Ferenc József a függetlenségi törekvésekre önkényuralommal válaszolt, ugyanakkor a polgári átalakulás gazdasági alaptörekvései módosult formában ugyan, de fennmaradtak. Az 1853-ban kibocsátott úrbéri pátens a szabad paraszti tulajdont tette megváltoztathatatlanná, s nemcsak az egykori jobbágyokat tette az általuk művelt földek birtokosává, hanem a földesúri gazdaságokat is, szemben a robottal, az ingyenmunkával, bérmunkára alapuló tőkés nagybirtokká. Gazdasági fejlődést tapasztalunk, nemcsak a nagybirtokon, hanem a parasztgazdaságokban is. A mennyiségi gyarapodás több forrásból táplálkozott: a földművesek megszabadultak a földesúri kilenced, az egyházi tized, a robot és egyéb jobbágyi kötelezettségek teljesítésétől, s mind több piacon értékesíthető termékkel rendelkeztek. A nagybirtok pedig fokozatosan piacra termelő gazdasági egységgé vált. 1849-et követően nemcsak az Osztrák Birodalom adta a mezőgazdasági termékek felvevő piacát, hanem a krími háború révén a nyugati és keleti megrendelések előtt is szabaddá váltak a lehetőségek. A középbirtok lett meghatározó gazdasági egységgé a földművelésből élők körében. Polgárdiban a jobbágyfelszabadítást követően 191 10 kat. holdas paraszti gazdaság alakult ki. 175 család rendelkezett 10-25 kat. hold közötti mezőgazdasági ingatlannal, s 36 család müveit 25 kat. holdat meghaladó területet. A gazdasági