Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
A forradalom és szabadságharc időszaka
Az ország függetlenségének védelmére Batthyány Lajos miniszterelnök szeptember közepén népfelkelést hirdetett. Jellasics horvát-osztrák hadseregének a Dunántúlon történt előnyomulása Fejér megye déli területein fekvő falvak lakosságát közvetlenül veszélyeztette. A polgárdi nemzetőrök Batthyány László parancsnoksága alatt felkészültek a falu védelmére. Őrszolgálatot teljesítettek, a református templom tornyából megfigyelés alatt tartották a vidéket. A nemzetőrök biztosította védelem szeptember 25-én és 26-án szétzilálódott. A 35 ezer főből álló horvát—osztrák haderő rázúdult a településre. Jellasics katonái jelentős károkat okoztak, a szervezett pusztítás mértékét 10 ezer forintra becsülték. Jellasics altábornagy szeptember 26-án, a déli órákban vonult át Fülén és Polgárdin. A lakosság „borzasztó rémülésében eszmélkedni sem tudott"! 40 Az ellenállást meg sem kísérelték. Ezt tapasztalva a horvátok a borospincéket törték fel. Szeptember 26-án, a délutáni órákban Jellasics megszállta Székesfehérvárt, serege a pákozdi csata napjáig, szeptember 29-éig sarcolta, rabolta nemcsak a város, hanem a környező falvak lakosságát is. A pákozdi csata napján megmozdult Fejér megye lakossága. A nemzetőrök ismét fegyvert ragadtak. Jellasics tartalékhadteste ellen eredményesen vették fel a küzdelmet. Batthyány László nemzetőrkapitány vezetésével a polgárdiak Dégig vonultak. Közvetve szerepük volt az ozorai diadalban is. Perczel Mór ezredes az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz eljuttatott jelentésében is elismerően szólt a Batthyány László vezette szabadcsapatról. 41 Helytállásról, hősiességről tettek bizonyságot a lakosok. Példamutatásuk az 1849 január elején bekövetkezett ideiglenes megszállás időszakában sem csökkent. A móri csatavesztés (1848. december 30.) után a császári erők megszállták Fejér megyét. Petrichevich Horváth János császári ezredes a települések bíráit és jegyzőit Székesfehérvárra rendelte. Arra kötelezte őket, hogy I. Ferenc József császár iránt a hűségesküt letegyék. A fegyverek erejével kikényszerített eskünyilatkozatot kezdetben a passzív ellenállás, majd a honvédsereg diadalmas tavaszi hadjáratának hatására a nyílt ellenállás követte.