Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Polgárdi földrajza (Fülöp Gyula)

A felszíni letárolást követően a terület mai arculatának kialakításában a fiatal pleisztocén kéregmozgásoknak és a löszképződésnek volt döntő szerepe. Az újpleisztocénban az erősen lepusztított pannon táblarögöt szerkezeti mozgások érték, melyek középső részét északkelet-délnyugati tengely mentén gyengén felboltozták, északi peremét lépcsőzetes vetődések mentén lesüllyesztették, déli térségét pedig dél-délkeleti irányban kibillentették. E mozgásokkal kapcsolatban alakult ki a Jenő-Polgárdi közti magas (190-200 m tengerszint felett) vízválasztó (felboltozódott, lapos hát) és a Sárrét süllyedéke. Ekkor foglalta el jelenlegi helyét az új árkos vetődésben a Sárvíz is. Feltételezhetően az ókori rögök is ismételten összetöredeztek. A szerkezeti mozgások a terület jelenkori vízhálózatának kialakulására is befolyással voltak. A Bakonyból leszaladó vizek erózióbázisa a Sárrét lett, s ettől kezdve azok már nem folytak át területünkre. A megcsappant vízmennyiség mellett elsősorban a régi vízfolyások völgyeléseinek és medreinek a feltöltődése és az idős kavicstakarók lepusztulása került előtérbe. Az újpleisztocén második felében a folyóvízi eróziós tevékenységet löszképződés váltotta fel, s a község keleti részén átlagosan 6-8 méter vastag lösztakaró (típusos lösz, homokos lösz, áttelepített deluviális lösz) képződött. A lösz az erodált felszín mélyedéseit kiegyengette, az elsorvadt régi völgyeket kitöltötte és az exhumált ókori rögöket köpenyszerüen körülburkolta. A löszképződést követően a táblarög formálásában a felszínt felületileg letaroló areális eróziós folyamatoknak volt a legnagyobb szerepük. A domborzat mai képe egyhangú, kevésbé változatos. A felboltozódott lapos tetejű, széles vízválasztóhoz (Antóniapuszta 198 méter, Zsuzsannamajor 194 méter a tengerszint felett) enyhe, szelíd hajlással délkeleti irányban lejtősödő (5-6 m/km) letarolt pannon táblarög csatlakozik: nyugati részét hordalékkúp maradványok, kicsiny eróziós tanúhegyek, kitöltött völgyelések és medrek élénkítik; keleti részén a löszfedte gyengén hullámos felszínből lekerekített domb formájában ókori kőzetekből álló rög, a Somlyó (225 méter a tengerszint felett) emelkedik 40-50 méter vi-