Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
A forradalom és szabadságharc időszaka
kólába járók száma. Télen 115 fiú és 94 leány, nyáron csupán 14 fiú és 31 leány látogatta az iskolát. A tanítás nyelve mindkét felekezeti iskolában a magyar volt. 34 Fejér megye közigazgatási beosztását illetően Polgárdi a Sármelléki járás középső kerületében terült el, s a XIX. század első felében a népesség létszámát és gazdasági erejét tekintve gyarapodó települése a megyének. 1848 márciusát megelőző esztendőkben az uradalmi földek és a jobbágyok használatában levők elkülönítése, majd a jobbágyfelszabadítás végrehajtása, a feudális eredetű terhek és kötelezettségek eltörlése határozta meg a közhangulatot. A földművesek nem örökös jobbágyok akartak maradni, hanem a megművelt földek szabad paraszti tulajdonosai. A társadalmi méretű konfliktusra a Pozsonyban ülésező rendek (az országgyűlés) törvények sorával válaszoltak. A feudális társadalom felszámolásának folyamatában meghatározónak bizonyultak az Európán végigsöprő forradalmak. Hazánk esetében a pesti március 15-ei események és a vidék mozgalmai. A pesti forradalmi események híre futótűzként terjedt megyeszerte. Székesfehérváron március 16-án éltették a márciusi ifjakat, a sajtószabadságot. A falvak népe azt követően mozdult meg, hogy ismertté lettek a jobbágyfelszabadításról, a robot, az egyházi tized eltörléséről szóló törvények. Eötvös Károly a Nagy év című prózai munkájában a Mezőföld parasztságának „leírhatatlan" ünnepét fogalmazta meg. Ha arra a kérdésre keressük a választ, mi volt az öröm alapja, mi volt a vidék ellenállhatatlan erejű forradalmi csatlakozásának az eredője, akkor arra kell rámutatnunk, hogy a „tegnapi" jobbágy az általa megművelt föld tulajdonosává lett, megszűnt a robotkötelezettsége, s a földesúri terménykilenced, az egyházi tized eltörlése a föld tulajdonjoga mellett gazdasági erőforrásokat szabadított fel. Úgy tűnt, hogy a „tegnapi" jobbágy gazdasági előnyökkel lépi át a polgári átalakulás küszöbét. 1848. április 3-án a polgárdiak képviselői részt vettek a vármegye közgyűlésén. Nemzeti színű zászlókkal fellobogózott szekereken érkeztek Székesfehérvárra. Itt ismerték meg a pozsonyi országgyűlésen elfogadott törvényeket. A megye közgyűlése,
