Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A gazdasági fellendülés évszázada

Uradalom és jobbágy gazdaság kapcsolatára az is utal, hogy Vierst Kristóf uradalmi számtartó a Batthyány család Fejér me­gyében levő birtokai - Polgárdi, Battyán, Csíkvár, Csabjapuszta és Somlyópuszta - után kivetett fegyverváltságot, 461 forintot be­fizette. Az összeg „előteremtésében" elsősorban a polgárdi jobbá­gyoknak lehetett szerepük, ugyanis az uradalom 1714 elején kelt számadáskönyve szerint az adózók 18 akó bort, 82 kereszt gabo­nát, 31 kereszt kölest szolgáltattak be, s különböző tartozások cí­mén 468 forintot követeltek 27 jobbágytól. A tartozást természetben nyújtotta be a számtartó, lefoglalt 44 akó bort, 5 ökröt, 14 tehenet, 2 tinót, 1 üszőt, 5 borjút. A számtar­tó a foglalást azzal indokolta, hogy az adózók készpénzt adni nem tudtak. 11 Az 1715. évi összeírás jól tükrözi a jobbágyok gazdasági ere­jében meglevő eltéréseket; 30 telkes gazdát, 32 házas zsellért és 16 más házában élő zsellért rögzítettek. Zömében a telkesek használták a jobbágyok kezelésében levő 418 magyar hold szántót, 210 kaszás rétet és a 11-12 magyar hold terjedelmű szőlőt. A termőföldek minőségére utaltak akkor, ami­kor megjegyezték, hogy az őszi gabonából az elvetett mag négy­szerese, tavasziból pedig a háromszorosa termett. Az adózók 1715. évi összeírása Név Szántó pozsonyi mérő Rét kaszás Szőlő kapás Telkes jobbágyok Bodor Gergely Sebők János Molnár Ferenc 48 48 48 42 43 45 4 4 4 4 4 4 Tóth János Csapó János Nagy Péter 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom