Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A polgárosodás első évei

Mágó Lászlóné matematika, Barcza Ágnes földrajz, Takácsy Nagy Magdolna német. Tíz esztendőn át működött Polgárdiban gimnázium, az utolsó érettségi képesítőt 1973. június 13-án bonyolították le. Egy évtized alatt 267-en fejezték be gimnáziumi tanulmányaikat.

169 A kistérségi gimnáziumok - köztük a Polgárdiban szervezett is - jelentős szerepet töltöttek be. Tehetséges, felkészült fiatalokat neveltek, közülük többen főiskolákon és egyetemeken folytatták tanulmányaikat. A gimnázium nemcsak a helyi tanulókat, hanem Füle, Tác, Csősz, Soponya, Szabadbattyán, Mezőszentgyörgy. Lepsény és a közeli Veszprém megyei falvak továbbtanuló fiataljait is befogadta. Az 1970-es évekre konszolidálódtak a társadalmi viszonyok. A nagyközség területe 7213 hektár, lakónépessége 5767, a lakóházak száma 1238, a lakásoké pedig 1469. A központi belterületen élők száma 4577, a külterületeken pedig megkezdődött a népesség fokozatos csökkenése. Kiscséripusztán az állandó lakosok száma 277, Alsósomlyón 73, Annamajorban 77, Nagycséripusztán 233, Ipartelepeken 335, Polgárdi-Tekeresen pedig 87. Az össznépességhez viszonyítva a külterületeken élt a lakosság 10,87%-a.

170 A polgárosodás első évei Mélyreható társadalmi változások az 1980-as évek végén, 1989től bontakoztak ki. A szocialista társadalmi rend összeomlott, ismét demokrácia, többpártrendszer alakult ki. Polgárdiban is sorra alakultak a demokratikus pártok, közülük elsősorban a Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazdapárt helyi szervezetei tettek szert tömegbefolyásra. Az önkormányzati választásokat követően megalakult a nagyközség képviselő-testülete, s polgármesterré Borbély Istvánt választották. Borbély István 1950. március 7-én született Polgárdiban. Gimnáziumi tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a Veszprémi Vegyipari Egyetem Nehézvegyipari szakán fejezte be egyetemi