Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A honfoglalástól a török korig

1268-ban Bökénynembeli Zakariást és a bökénysomlyai monostor prépostját megidézték Nevegy (Alsónémedi) beiktatásánál. Itt a névalak: Bukensumlua.

29 1272-ben Bökénysomlyai Járdán comes leánya, Bébi Guga felesége a győri káptalan előtt tesz bevallást. (A comes azidőtájt általánosan használt tisztségnév. Mivel a magas méltóságokat a legnagyobb földbirtokosok töltötték be, a comes társadalmi tartalmat is nyert, tulajdonképpen a világi „nagyságokat", előkelőket jelentette. A névalak: Bekensomloa.)

30 1274-ben: ez év szeptember 26-29-e körül a gyermek IV. László hívei itt ütköztek meg a Héder nembeli Henrikfiakkal. A névalak itt: Bukensomla.

31 1274: egy oklevélben erősíti meg III. László, anyjának Erzsébetnek egy adományát a Győr megyei Árpádon. Itt, mint szomszéd birtokos említtetik Buken fia Buken is.

32 1275: A bökénysomlyai prépostság említtetik egy oklevélben. A névalak: Bukensumlou.

33 1276: a Bökénysomlai egyháznak birtokai voltak Kazsok, illetve a Somogy megyében lévő Szil mellett. A névalakok: Buken Sumlay, illetve Bukuen Sumliafelde.

34 1279-ben egy oklevélben a bökénysomlyai prépost említtetik. Névalak: Bukensumlou.

35 1278-ban Bökénysomlyai Csépán comes királyi ember a Veszprém megyei Küngösön. A névalak: Bukensumloa.

36 1290: Buken comes, aki a pozsonyi apácáknak adott, de a tatárok bejövetele előtt visszavett birtokokat unokatestvére Csekleszi Pál fia Kozma és saját fia ifjabb Buken által ismét viszszaadta. Ebben szerepel, hogy Bathyan is a Buken család által alapított monostor és templom tulajdonát képezte.

37 Az Árpád-kori források megerősítik, hogy a mai Polgárdi északi részén hajdan létezett Bökénysomlyó urai és lakói előkelő emberek voltak, saját monostorukkal, országszerte birtokokkal. Az is kiderül az oklevélből, hogy ha a monostor és község kárt szenvedett is a tatárjárás alatt, mégsem lett romos pusztasággá (1241-42).