Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
A mártírhalált halt Császár István
rosok és kereskedők oldották meg. Ezen viszonylag kiegyensúlyozott fejlődést a mélyben ott feszülő politikai ellentétek törték meg. Az 1948 nyarán létrejött Magyar Dolgozók Pártja nyílt diktatúrát vezetett be az országban. Az osztályharc fokozódásának hangoztatásával, a diktatúra politikai és büntetőbírósági eszközeinek alkalmazásával az ellenfelekből ellenséget kreáltak. A helyi lakosság egy jelentős része: tanítók, lelkészek, iparosok, kereskedők és módos parasztgazdák kitaszítottá váltak. Vidéken a támadások célpontja a parasztság lett, annak is azon rétege, amelyben a tulajdon több generáció szorgalmas és hozzáértő munkájával meghaladta a 20-30 holdat. De sújtotta a kisparaszti gazdaságokat is. Bevallottan arra törekedett az MDP, hogy az önálló paraszti gazdaságokat megszüntetve termelőszövetkezeti csoportokba kényszerítse őket. A falvakban az osztályharc fokozódását azon sztálini koncepció alkalmazásával érték el, amely szerint a paraszti gazdaságok óráról órára, napról napra újjászülik a magántulajdont, a tőkés viszonyokat. Ezen koncepció hatotta át Rákosi Mátyás hírhedt, 1948. augusztus 20-án, Kecskeméten elmondott beszédét is. 1949 tavaszán már azt vallják a kommunista párt vezetői, hogy a „kulákra csak a kemény kéz hat" és a parasztság más rétegeit is elrettenti „ha látja, hogy a népi demokrácia állama vaskézzel sújt le a kulákra". Ez a „vaskezü" fenyegetés szorongást és riadalmat váltott ki az egész birtokos parasztságban. Hiszen mindenkit izgatott a kérdés; vajon kiket sorolnak a megbélyegzett és a társadalomból kirekesztésre ítélt kulákok rétegéhez. 1948-1949 fordulóján összeírták a kulákgazdaságokat; kuláknak minősült, akinek a földterülete meghaladta a 25 katasztrális holdat és a föld minősége a 350 aranykoronát. A valóságban ettől kisebb nagyságú és értékű területtel rendelkezők is kuláklistára kerültek. Minden falunak kuláklistát kellett összeállítania, még akkor is, ha nem voltak a rendelet hatálya alá tartozók a településen, így sokszor a politikai és személyes indulatok, a bosszúvágy alapján döntötték el, hogy ki a kulák. Polgárdiban több mint 30