Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A polgári társadalom konszolidációja

pel, krétagyárral, rézgálicüzemmel bővítette. Kísérleteket végzett gyümölcstermesztéssel is, hogy „a nemes gyümölcstermesztést átvigye a nép gazdálkodási rendszerébe". 99 Fáradhatatlan szervezőnek bizonyult Kreiner Sándor vezető­jegyző. 1882. május 23-án született a Veszprém megyei Csékúton. Középiskolai tanulmányait Veszprémben és Szombathelyen vé­gezte. A jegyzői közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen fejez­te be. Polgárdiban segédjegyző, majd 1911-ben vezetőjegyzővé választották. A fentebb idézett almanach a következőképpen jel­lemezte Kreiner Sándort: „Polgárdi községnek modern és kul­túrközséggé alakulása az ő törhetetlen akaratának, nagystílű el­gondolásának és akadályt nem ismerő törekvésének is eredmé­nye". Meghatározó szerepet töltött be az egyesületekben. Világi elnöke volt a római katolikus egyházközségnek, tagja az Országos Testnevelési Tanácsnak. A hely szellemét (genius loci) fejezték ki, meghatározták, ala­kították a világiakkal együttműködő egyháziak is. Szellemi hatá­suk az 1920-as évek elejétől mind meghatározóbbá vált. Olyan személyiségeket kell kiemelnünk, mint a római katolikusok lelki­pásztora: Aradi Ignác; a reformátusok tiszteletese: Benedek Jó­zsef; és az unitárius hívek lelkésze: Bartók Géza. Bartók Géza 1886-ban született. Tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1909-től 1911-ig volt első ízben a helybeli unitárius egy­házközség lelkésze, 1911-től 1923-ig a Torda megyei Várfalván működött. 1923-tól ismételten lelkész Polgárdiban. Közéleti tevé­kenysége is említésre méltó: jegyzője volt az ipartestületnek, s el­látta a Hitelszövetkezet ügyvezető könyvelőjének feladatait is (az unitárius hívek száma 1920-ban: 93). 100 Aradi Ignác esperesplébános Székesfehérvárott született 1886-ban. Szülővárosában végezte középiskolai és teológiai ta­nulmányait. 1910-ben szentelték pappá; kezdetben Pázmándon, majd 1912-től Perkátán volt segédlelkész. 1915-től 1917-ig a Fe­jér Megyei Szent György Kórház lelkésze. 1917 decemberében nevezte ki Prohászka Ottokár megyés püspök Polgárdi plébánosá­vá. A Tanácsköztársaság után megújította a római katolikus egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom