Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Forradalom és diktatúra (1918-1919)

törpebirtokosok között is befolyásra tettek szert. 1918 decemberében megszilárdították a polgárőrség szolgálatát. Horváth Vendel tartalékos hadnagyot a polgárőrök parancsnokává választották.

91 A polgári demokratikus forradalom kiteljesedésében 1919 tavasza törést okozott. Nem a földosztás, nem a többpártrendszer megvalósulása következett be, hanem 1919. március 21-étől a demokratikus jogrendet a szovjet mintájú proletárdiktatúra váltotta fel. 1919 tavasza a megelőző hónapoknál jelentősebb terhet rótt a lakosságra. A politikai tartalmú változásokat a Forradalmi Kormányzótanács diktálta, a gazdasági kiszipolyozást a minden korábbinál jelentősebb mértékű rekvirálások jelentették. Március végéig lefoglaltak 175 q búzát, 57 q rozsot és 45 q egyéb szemesterményt.

92 Radikálisan átalakult a helyi közigazgatás; feloszlott a nemzeti tanács és a képviselő-testület. A nagyközség közigazgatását 1919. március 27-én egy 20 főből álló munkástanács vette át. A szociáldemokrata párt tagjai közül Szekeres István és Papp István meghatározó szerepet töltöttek be. A megalakult munkástanács ideiglenes jelleggel jött létre; a Forradalmi Kormányzótanács április 2-án közzétett rendelete alapján április 9-én újabb választást tartottak. A Munkás-, Katona- és Földművestanács tagjainak megválasztásakor 563 érvényes szavazatot adtak le. A szavazatok összeszámlálását követően lett ismert a 24 főből álló tanács tagjainak névjegyzéke. A Tanácsköztársaság időszakában nem a testület látta el a nagyközség közigazgatásával összefüggő feladatokat, hanem a tanács tagjai választotta három főből álló direktórium. Április 11-én a derektórium tagja lett Szekeres István, Szokó József és Pozsár István.

93 Nem remélt és nem várt intézkedések sora bontakozott ki. Elmaradt a földosztás, nem az uradalmak egy részének parcellázása következett be, hanem a nagybirtok szocializálása. Termelőszövetkezetek alakultak a Batthyány uradalomban és a bérgazdaságokban. Állami tulajdonba vették az ipartelepeket, s az államosítás kiterjedt a református és a római katolikus népiskolára is. El-