Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Az első világháború megpróbáltatásai

ságát az 1905-1906. évi alkotmányjogi küzdelmekben nyíltan megvallottak. Tanúbizonyságot az 1905. évi országgyűlési választásokon azzal tettek, hogy az agg Madarász Józsefet, a Függetlenségi Párt jelöltjét támogatták. A nemzeti függetlenség iránti elkötelezettségüket pedig 1906-ban azzal fejezték ki, hogy a kormányzat március 15-ei ünnepségeket, megemlékezéseket betiltó rendelkezése ellenére a forradalom és szabadságharc 58. évfordulójáról emlékeztek meg. Mind a reformátusok, mind a római katolikusok ünnepi istentiszteletet tartottak. A képviselő-testület pedig közgyűlésen emlékezett meg a nemzeti ünnepről. Polgárdi lakossága körében március 15-e közel hat évtized múltával is a nemzeti függetlenséget, a nemzeti szabadságot és önrendelkezést jelentette. Az első világháborút megelőző évtized jelentősebb községi beruházásai közül a gyermekmenhely, majd óvoda létesítését és a Balaton északi partján építendő vasútvonal anyagi támogatását kell kiemelnünk. Körültekintően járt el a képviselő-testület az óvoda létesítése ügyében. Az adófizetőket községi pótadóval sújtani nem akarták, s a közepesnél is rosszabb mezőgazdasági termésre hivatkozva 1905-ben az önálló óvoda megszervezését elutasították. Ugyanakkor a szülők érdekeit is figyelembe vették, amikor a nyári dologidőben - július, augusztus hónapokban - egy „gyermekmenhely" létesítése mellett foglaltak állást. A 3-10 év közötti gyermekek részére napközi otthont szerveztek, amelyet 1905 júliusában a református leányiskolában nyitottak meg. Az aratás és cséplés időszakára óvónőt és dajkát is alkalmaztak. A birtokos családok gyermekenként a két hónapra mindössze 1 korona hozzájárulást fizettek. A szegények, napszámosok gyermekei után fizetendő díjat a községi pénztárból biztosították. Eredményesnek bizonyult a kezdeményezés; a napközi otthon tevékenységéről beszámoló jegyző arról értesítette a képviselőtestületet, hogy a szülők többsége a „gyermekmenhely" további fenntartását szorgalmazza. Amíg 1905 tavaszán az óvoda megszervezését illetően kételyeinek adott hangot a testület, addig az