Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Ünnepek és hétköznapok

idő igen korlátozott volta miatt tájékoztatta a Székesfehérvári já­rási főszolgabíró az alispánt, hogy „tekintettel a jégkárokra" Pol­gárdi képviselő-testülete a „gyűjtőengedéllyel nem él, azt... igény­be nem veszi. Van szerencsém azt is jelenteni, hogy a kérdéses en­gedélyt visszavonva, irattáramba elhelyeztem" - fejezte be jelen­tését Kálmán Vince főszolgabíró. A szabadságharc 50. évfordulóján rendezett ünnepség „előfu­tára", előzménye volt a majd tíz esztendő múltával megalakult Polgárdi Függetlenségi és 48-as Olvasókör-nek. Az 1907. január 20-án megalakult egyesület a nemzeti függetlenség politikai és közjogi megvalósulásának támogatását tűzte ki célul. Taglétszáma hamarosan meghaladta a 100 főt, s a nagyközség egyik tekintélyes személyiségét, H. Földes Jánost választották elnökké. A nemzeti függetlenség, a jobbágyfelszabadítás, a polgári társadalom kiépü­lésének 1848-ban megfogalmazott eszméje, még ha módosult for­mában is, de tovább élt és olyannyira hatott, hogy a nagyközség választópolgárainak többsége a sárkeresztúri országgyűlési vá­lasztókerületben mindvégig Madarász Józsefet, a függetlenségi eszme egyik legradikálisabb képviselőjét támogatta. Egy, a szá­zadforduló politikai és pártviszonyait tükröző felmérés szerint a 333 választásra jogosult polgár 80%-a függetlenségi párti, 10%-a néppárti, és mindössze 10%-a támogatta a kormánypártot. 77 Azonban a századforduló nemcsak az ünnepeket jelentette, ha­nem a település további alakítását, a közös teherviselés vállalását a lakóhelyért, a szülőfaluért. Olyan beruházások valósultak meg, mint a Cinca-patak rendezése, a Vásártér kialakítása, a községhá­za bővítése. A mezőgazdasági feldolgozóipar első jelentős üzeme is a XIX. század utolsó évtizedében létesült. Sebők János 1890­ben gőzmalmot létesített. 78 Figyelmet érdemel a gazdák azon törekvése, hogy a gyakori jégverések ellen megkísérelték a viharágyúk alkalmazását. 1899. június 28-án ismertette gróf Batthyány Géza a képviselő-testület­tel az uradalomban elért eredményeket. Hozzátéve azt, hogy haté­konnyá az esetben válhat a jégverés elleni védekezés, ha az a gaz­dák tulajdonában lévő területekre is kiterjed. A kísérletet a testü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom