Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A római hódítástól a magyar honfoglalásig

így Polgáraiban is az eraviscusok törzse lakott. A Nemzeti Múzeum egyik ezüstpénze, egy eraviscus dénár Polgárdiból származik, ugyaninnen edénytöredékeket is ismerünk.

5 A római hódítástól a magyar honfoglalásig Kétségtelen, hogy a Dunántúl fontos kereskedelmi útvonalai már az őskorban is kialakultak. Az első század első felében ezek mentén vonult fel a római hadsereg, hogy Pannoniát a birodalom részévé tegye.

6 Ezzel a katonai-politikai aktussal vált valósággá Augustus császár álma: az egybefüggő Rajna-Duna határ Róma és a barbár germánok, markomannok, dákok, jazigok, szarmaták, stb. népek között. Ennek az akciónak keretében telepedett meg az I. század közepén az első 500 fős lovascsapat a közeli kelta település mellett, Gorsiumban (Tác). Az Itáliából Aquincum felé menő stratégiai fontosságú út itt szelte át a legkönnyebben a Sárvíz amúgy széles lápos-mocsaras világát. A tábor mellett hamarosan létrejött a polgári település, amelynek lakóit elsősorban a katonák hozzátartozói, kiszolgáló kereskedői, iparosai és hamarosan a „luxus"-hoz vonzódó környékbeli bennszülött eraviscusok adták. A 80-as években újabb katonai tábor létesült a birodalomba be-betörő markomann, quad és szarmata támadók ellen. A század végére kiépült a limes, a Duna-menti katonai táborok sorával. A belső területeken a haderő jelenléte értelmetlenné vált, a táborokat 105/106-ban kiürítették. A jó adottságú helyen még ebben az évben megindult a későbbi város építése. Traianus császár Gorsiumot szemelte ki a 106-ban szervezett alsó-pannoniai tartomány gyűlés székhelyéül. A város központjában felépült - Róma mintájára - a fórum, a capitoliumi templom és a provincia temploma, a tartománygyűlések színhelye. A központban még számos istenségnek építettek templomot. Ezeket vették körül a polgárok kőből, agyagtéglából épült házai, üzletei. A következő két évszázad alatt a város kétszer is a betörő barbár seregek áldozata lett, porig égett. Utolsó újjáépítésére Diocletianus császár alatt került