Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Ünnepek és hétköznapok

építés megkezdéséről határozott. Arra kötelezték a ház- és telektulajdonosokat, hogy portájuk előtt - az uradalomtól térítés nélkül kapott kőből - a gyalogjárdát elkészítsék. Vontatottan valósulhatott meg a határozat, ugyanis 1914-ben az érdeleiteket arra szólították fel, hogy június 15-éig kötelesek a járdát megépíteni. A kötelezettség elmulasztása esetén a községi építészeti bizottság - a tulajdonos terhére - készítette el a járdát.

71 A XIX. század utolsó évtizedétől tudatossá vált a nagyközség belterületének rendezése. A képviselő-testület 1893-ban fogalmazta meg az építkezési szabályrendeletet, az előírások betartására építészeti bizottságot hozott létre, amelynek tagja lett a bíró (akadályoztatása esetén a törvénybíró) a jegyző és három szakértő (feltehetően kőműves, ács) községi lakos. Az építészeti szabályrendelet az utcák egységesebb kialakítását és a hatékonyabb tűz elleni védekezést tette lehetővé. Ilymódon a belterület utcahálózata, a községi utak, a vízelvezető árkok karbantartása egységesebbé vált. 1900-ban kötelezték a háztulajdonosokat a házszám pléhtáblán történő feltüntetésére, s ugyanezen esztendőben került sor az utcanevek megváltoztatására is. A képviselő-testület határozata alapján a Fő utca Kossuth Lajos utca lett. A Nemes utcát Batthyány Lajos mártírhalált halt miniszterelnökről nevezték el. A Sárköz Petőfi Sándor nevét kapta. A volt „Köröszt utca" Damjanich János utca lett, s a volt Lúd utca Madarász József (országgyűlési képviselő) nevét vette fel. Andrássy Gyula (miniszterelnök) utcának nevezték el a Cinca nagy hídjától a Fábián házig terjedő utcarészt. A „Kis-hegy" utcából Rákóczi Ferenc utca lett, s az ún. „Buhin-völgyi" utat Széchenyi Istvánról nevezték el. Az Iskola köz Deák Ferenc nevét kapta, Eötvös József nevét vette fel egy korábban „névtelen utca". A református egyházhoz vezető utca továbbra is Templom utca maradt.

72 Ünnepek és hétköznapok A közel 4000 lelket számláló nagyközség a XIX. század utolsó