Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
A nagyközségi alapellátások változásai
Márkus Sámuel körorvos érdemei megmutatkoztak abban is, hogy a községi szegényház a jelentősnek mondható pénzügyi kiadások ellenére is működött, az ott elhelyezetteket ingyenesen kezelte. A szegényház fenntartása évente visszatérő problémákat jelentett, különösen 1897 őszétől, amikor az épület életveszélyessé vált, majd romba dőlt. Részben a körorvos ösztönzésére a képviselő-testület a jó karban levő Tatay Bertalan-féle házat vásárolta meg szegényháznak. Ebben az épületben már külön szoba jutott a férfiaknak és a nőknek. Az épület berendezése is modernizálódott; Strasszer Imre, az uradalom bérlője 250 koronát adományozott, s a szegények segélyezésére 100 koronát jutatott. 66 Az egészségügyi, szociális alapellátás biztosítása mellett számtalan beruházás megvalósítására „kötelezte" a polgárosodó nagyközség a képviselő-testületet. Közülük kiemelendők mindazon befektetések, amelyek a lakosság érdekeit is szolgálták. Az 1870-es évek elejétől a kiadásokat a község tulajdonában levő szántók és rétek haszonbérletéből biztosították. A mezőgazdaságot sújtó értékesítési válság, majd a szőlőkultúrát megsemmisítő filoxéra negatív hatása a községi háztartásában is megmutatkozott. Az 1880-as évek közepére a takarékpénztári hitelek elérték a 4700 forintot. Ennek ellensúlyozására újabb kölcsön felvételére kényszerültek. 1886. május 8-án azzal bízta meg a képviselő-testület Békessy Mihály uradalmi jószágkormányzót, hogy 5000 forint kölcsön felvétele ügyében kezdje meg a tárgyalásokat a Székesfehérvári Takarékpénztár vezetőivel. 67 Rendszeres bevételt a szántók és rétek, a vadászati és vásártartási jog bérlete jelentette. A községi tulajdonú földek megközelítették a 100 kat. holdat, ezek bérleti díja 2000-2500 forint között változott, s a századfordulón elérte a 8000 koronát. A vadászati jogot - a több esztendeje gyakorolt szokásjognak megfelelően Batthyány Gézának adták bérbe. A községi vadászterület - meghaladta az 5000 kat. holdat - éves bérleti díját 150 forintban állapították meg. Ezen összegből 130 forintot a községi, 20 forintot pedig a szőlőhegyi pénztárba utaltak. A vadászati jog bérletéből származó összeg felhasználását illetően 1906-ban következett be
