Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
A polgárdi társadalom kialakulása és fejlődése
tók és legelők, a Tölgyfabokor-dülőben legelők, míg a Szilasi útidűlőben közepes minőségű szántóföldek terültek el. Jó minőségűek voltak a Tekeresi első-dűlőben lévő rétek, viszont a Tekeresi második-dűlő szántói közepes termékenységűeknek bizonyultak. Hasonló minősítéssel látták el a Leánytemetőidűlő szántóit is. Rétek alkották a Tekerestorok-dűlőt, szántók a Sashegyi-dűlőt és legelők a Fülei széli-dűlőt. Szántók voltak a Szamaros- és a Csúts-dülőben, rétek alkották a Nagyszéki- és a Helységrét-dűlőt. 46 A felsoroltak igen gazdag földrajzi névanyagról tanúskodnak. Ezek ismeretében meglepő, hogy a nagyközség jegyzője, Csordás Sándor , Pesty Frigyesnek a dűlőkre vonatkozó kérdésére elnagyolt, a tájékozatlanság látszatát is keltő választ adott: „Ami pedig a dűlők elnevezését illeti, mind a legközelebbi falvak elnevezéséről neveztetnek, mint például Kálozasi, Szilasasi stb., melyek a fáradtságos és nagybecsű műhöz szintén semmi históriai elnevezésük nincs, nem használhatók." Meggyőzőbbek Pesty Frigyes Helységnévtára részére kéziratban fennmaradt és a település históriájára vonatkozó sorok, amelyek bizonyságai a történelmi múlt iránti érdeklődésnek, még akkor is, ha azok többsége „az öregebb emberek" véleményét öszszegzi. „Jelenleg a községnek csak egy neve van de hihető, hogy két neve volt, vagy más néven hívták Polgárdit... Sőt csaknem bizonysággal lehet állítani, miszerint Pulgár néven hívhatták. Később, midőn a mostani Réthelyet, mely helyen a legelső megtelepedésük volt, odahagyván, a mostani helyükre telepedtek le a víz könnyebb hozzá juthatása miatt. Mint az öregebb emberek állítják, ekkor nevezhették Pulgárt Polgárdinak, mivel már nem a régi helyükön maradtak, gondolván, ha lakhelyöket elhagyják, a mostani helységnek ne Pulgár, hanem Polgárdi legyen a neve, mely hason- és rokonnév, nem sok különbség van a kettő között... Legkorábban 1277-ben említtetik a község. Azt nem lehet megtudni honnan népesíttetett (be), mert olyan irományok nyomába jönni... nem lehet..." 47