Gulyás Antal: A tanítóképzés története Székesfehérváron - Fejér Megyei Levéltár közleményei 21. (Székesfehérvár, 1997)
Az állami tanítóképzés
igazgatóhelyettesi feladatot látott el. Szeptembertől tovább bővült a létszám Kokas Ferencné, Wéber Ilona óraadókkal. A szeptember 14-i tantestületi értekezleten már „teljes" volt a létszám. Ruttkay István, Varga Lajos, Szagri István, Tóth Gyula, Ákos Elek, Újvári Lajos tanárok szerepelnek a névsorban. Közülük csak néhány volt középiskolai tanári képesítésű. Legtöbben tanítók voltak, akik ebben az időben szereztek általános iskolai tanári oklevelet. Az alakuló iskola önálló épülettel sem rendelkezett. A szeptember 17-én induló tanítást három általános iskolai teremben kezdték meg. Egyidejűleg három osztály kezdett munkához. Az első osztályban egy fiú és egy leány, a második osztályban egy fiú osztály indult. Nem volt igazgatói iroda, tanári szoba és a legfontosabb, gyakorlóiskola sem. A képzőnek nem volt pedagógia szakos tanára sem. A hospitálásokat Varga Lajos tanító irányította, aki éppen akkor orosz nyelvre szakosodott. 0 volt a kollégium gondnoka is. A kollégiumot Ruttkay István vezette. Ilyen előzményekkel s körülmények között kezdődött a tanítás. „A nevelőmunka tartalmát a szovjet pedagógia tapasztalatainak mechanikus átvétele jellemezte. A közösségi nevelésben a példát, az öntudatos fegyelemre nevelésben a mintát Makarenko képviselte. A tanulmányi szint emelésében (különösen kisiskolák tekintetében) Melnyikov-módszere volt az iránymutató. Az elsajátítandó ismeretek forrásául szolgáló tankönyvek tartalmukban egyetemi-főiskolai jegyzetek (JeszipovGoncsarov tankönyve) kivonatai, szemléletükben a hegemóniára törekvő ideológia politika nyelvére fordított, feltétlenül aktualizálásra törekvő szószólói voltak, az életkori sajátosságok mellőzésével. Az élettel való kapcsolatot a lehetőleg házilagosan készített szemléltető eszközöknek kellett szolgálniuk. A munka értékét sok esetben természettudományokban a szemléltetés varázsa, humán területeken a politikai aktualizálás (ügyesen) alkalmazott módja adta meg." 74 A nevelő-oktató munka hatékonyságát szolgáló eszközök beszerzése vontatottan haladt. Még évek múlva is hiányoztak alapvető fizikai, földrajzi eszközök. Ezek pótlását szinte teljes egészében a pedagógusok állították össze, készítették el. Az ismeretek bővítését a tanítási órán kívüli lehetőségekkel igyekeztek biztosítani. Az évente változó számú szakkörök, s a diákotthonhoz kapcsolódó tanulószoba tette ezt lehetővé. Ilyen volt Perlaki Ernő pedagógia szakos tanár által szervezett bábszakkör is. Maguk készítették a paravánt, a bábokat, a díszleteket. Fiúk és lányok szerepeltek, és rendszeresen tar-