Gulyás Antal: A tanítóképzés története Székesfehérváron - Fejér Megyei Levéltár közleményei 21. (Székesfehérvár, 1997)

A tanítóképzés az államosításig

birtoklásáért való küzdelem hatását a rombadőlt házak mutatták. Székesfehérváron lakhatatlanná vált és erősen megrongálódott az épületek 42%a, de alig volt sértetlen épület a városban.

64 A tanítónőképző épületét bomba- és aknatalálat' érte. Az iskola 25%-ban megrongálódott, kívül-belül javításra szorult. A szemléltető eszközök 80%-a, a könyvtári állomány fele elpusztult. A Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány a háború elvonulásakor azonnal igyekezett a háború előtti életet folytatni az oktatásban. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kiadott 56002/1945. sz. rendelet is ezt szolgálta. Rendelkeztek az iskolák azonnali megnyitásáról, a tanítás megkezdéséről. Amikor a frontvonal elhagyta Székesfehérvárt, május 2-án azonnal megkezdték a tanítást. A harcok, majd a pusztulás miatt Teleki Géza, az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének rendelete csak késve érkezett meg a tankerületi főigazgatóságra. A rendelet előírta az iskolák mielőbbi megnyitását, meghatározta a rövidített tanév nevelési és oktatási célkitűzését, az utolsó tanítási napot, az év végi összefoglalások és a tanévzárás rendjét.

65 A mindössze két hónapig tartó tanév július közepén ért véget. A tanulók száma 180-ról 136-ra csökkent. A képesítő vizsgálaton összesen 22 tanítójelölt adott számot tudásáról.

66 Az 1945-46. iskolai évet a miniszter a 37.000/1945. sz. rendeletével indította el. A tanítónőképző szeptember 19-én nyitotta meg ismét kapuit tanítványai előtt. A tanév során a tanulók száma is emelkedett. Az időközben elhunyt - 1945. július 30-án - nagytekintélyű Grész Leó igazgató helyére Ürge Antal került. Bár a tanítás megkezdődött, de a félig még mindig romosán álló épület helyreállítási munkáiból derekasan részt vállalt a tanulóifjúság a tanári testülettel együtt. E munkák végzéséről a tankerületi főigazgató is intézkedett, ezen rendelet a Ferenc József Nőnevelő Intézet esetében a római katolikus egyházi hatóság segítségével érvényesült. A tanévben új tantárgyként kellett bevezetni a tanítónőképzők V. osztályaiban a gyermektanulmányt és a népművelést. E két tárgy tanításában - ugyan eddig más formában történt - a tanítónőképzőnek már korábbra visszanyúló érdemei voltak. A gyermeki lélek tanulmányozása a II. és III. évesek hospitálási szempontjai alapján érvényesültek. A népművelési munkában is hagyományaik voltak. Bevezetése és gyakorlati alkalmazása nem okozott gondot. A népművelési munkába természetesen a tanárok is bekapcsolódtak. A „Diákkaptár" működéséhez még nem hozták helyre a szükséges helyiséget. A kongregáció keretében viszont megalakult a