Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

Véleménye szerint egyébként a háború súlypontja gazdasági térre tolódik át. Ő mint mezőgazda a gazdaság érdekeiért száll síkra. Szükségesnek tartja, hogy az idősebb korosztályokat ne hívják be a tavaszi munkák elvégzése előtt, annál kevésbé, mert ha nincs elég mezőgazdasági munkaerő, félő, hogy az állatállományt a gazdák eladják, éppen azért, mert jó áron el lehet adni. A munkaerőhiány pótlására két kínálkozó eszközt lát: gépek alkalmazását és a hadifoglyok foglalkoztatását. Éppen azért nem helyesli, hogy további hadifoglyokat adjon át az ország Németországnak. Véleménye szerint továbbá bizonyos intézkedések keményebben sújtják a kisembereket, mint a vagyonosabbakat, így például a lovak rekvirálása terén. Felszólalása végén vitába szállt Sándor Pál képviselővel, aki azt állította, hogy a nagy bankok tevékenységét azért nem szabad bírálni, mert ezeknek a vezető szerveiben történelmi nevek viselői is megtalálhatók.

17 1917. március 19-én a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevétele tárgyában benyújtott miniszterelnöki jelentéshez szóltak hozzá a képviselők, köztük Károlyi József is. Mint pártonkívüli, szolidárisnak vallja magát az ellenzékkel. Beszédében felülemelkedik a hozzászólók szokványos szintjén, illetve szempontjain, és magasabb összefüggések szempontjából vizsgálja a kérdést. Mindenekelőtt hiányolja a jelentésben a szociális érzéket és az általános erkölcsi iránymutatást. Minél nagyobb az állam hatalma, annál inkább közeledik az államszocializmus felé, és annál inkább hajlandó durva kézzel beavatkozni az egyének egymás közti viszonyaiba. Vannak helyzetek, amikor szükségképpen be kell avatkoznia. De minél nagyobb az állam hatalma, annál nagyobb a felelőssége is: bele kell nyúlnia a magánviszonyokba ott is, ahol nevelnie kell, és ott is, ahol megtorlásra van szükség. A háborús viszonyok között egyesek kapzsisága olyan helyzetet teremtett, hogy az embereket a mindennapi gondok sokkal jobban érdeklik a háború alakulásánál. A politikában ugyanakkor felülkerekedett a keresztény értékek-