Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

tán az akkori fővárosnak egyik legexkluzívabb negyede lett. A palotán - melyet a hetvenes évek elején teljesen átalakítottak, és amelyben ma a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyik központja működik - ma is látható Károlyi József nagyszüleinek (Pálffy Pál grófnak és feleségének, Károlyi Geraldine grófnőnek) a kettős címere. Károlyi József a palotát édesanyjától örökölte. A közéleti szereplés kezdetei Károlyi József 1910-ben döntött az aktív politizálás mellett. Ebben az évben a nagykárolyi választókerület képviselőjeként került be a képviselőházba, a negyvennyolcas függetlenségi párti jelölt, dr. Papp Béla visszalépése következtében, pártonkívüli képviselőként. Ez időben gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya volt uralmon. Úgy tűnik, hogy a fiatal Károlyi József politikai pályafutása kezdetén Apponyi Albert grófban találta meg politikai eszményképét. Mindenesetre 1913-ban, amikor Tisza István gróf második kormánya kezébe került a kormányzás feladata, ő Apponyi Albert híveként a függetlenségi pártba lépett. Apponyi mögött akkor már hosszú és változatos pálya állt. Szerepe itt és most, csak mint Károlyi József eszményképének és talán mentorának a szerepe vehető figyelembe. Apponyiban meglett volna a hajlam a világnézeti alapon történő pártalakításra, ám később pártjával együtt a közjogi kérdések hangsúlyozásának, a kiegyezés „továbbfejlesztésének" útjára lépett. A központosított közigazgatás elvével szemben a megyei decentralizáció elvét hangsúlyozta: ez a gondolat Károlyi Józsefben is élénken élt tovább. Apponyi 1905-ben a függetlenségi pártba lépett, s így Zichy Nándor katolikus néppártja maradt az egyetlen párt, amely egy ideig a katolikus egyházpolitika mellett először tűzte zászlajára a szociális intézkedéseket, a kisgazdák és a kisiparosok helyzetének javítását, szövetkezetek létesítését.