Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Madeirai emlékek (Károlyi József gróf)

részt vesz, és az uralkodókat megillető minden tiszteletadással fog az elhunyttól búcsúzni. A királyné azonnal és a leghatáro­zottabban kérte, hogy tekintsenek el ettől a szándékuktól. Megköszönte hódolatukat, de úgy gondolta, hogy ha a királyt saját országainak katonasága nem kísérheti el utolsó útjára, a végtisztességet idegen erőktől nem fogadhatja el. Királynéi, hitvesi és anyai kötelességei az eddig is már annyi megpróbáltatáson átment asszony lelkét, még a gyásznak eme legközvetlenebb és legsúlyosabb óráiban is, fel tudták emelni az önuralom hősies magaslatára. Kért, hogy gondolkozzam, minő lépéseket kell tennie annak dokumentálására, hogy fiá­nak jogait soha egy pillanatig fel nem adta és fel nem adja. Először azt gondoltam, hogy a semleges uralkodókhoz fog ilyen irányú dokumentumokat küldeni. De eltekintett ettől a tervtől, nehogy emiatt megint a szerencsétlen Magyarországgal szem­ben éljenek a győztes hatalmak retorziókkal. Egy proklamáció jellegével bíró kézirat megszerkesztésében állapodott meg a ki­rályné. Szövege magyar és francia nyelvű, három példányban készült, egyet a spanyol királynak küldtünk el, kettőt a spanyol nunciusnak adtunk át azzal a kéréssel, hogy egyiket őszentségé­hez, a pápához juttassa el, a másikat pedig a budapesti pápai nuncius útján a Magyarországon - az idő szerint - hatalmat gyakorlóknak küldje meg. Ausztriát illetőleg német és francia nyelven egy levelet állítot­tunk össze, melyben a királyné kijelenti és hangsúlyozza, hogy fia, Ottó az örökös tartományokban a házi törvények szerint ugyanazon jogokkal bír, mint az apja. Ezt a levelet nyilvánosan senkivel sem közölték, egy-egy példányát a pápánál és a spanyol királynál helyezték letétbe. Történelmi jelentőségű okiratok voltak ezek. Rajtam kívül­álló okokból én jutottam abba a helyzetbe, hogy fogalmaztam és leírtam őket. Ekkor jutott eszembe: nincs jogom a királyné­nak politikai és közjogi tanácsot adni, s ily fontos aktusban, mint ezen dokumentumok megszerkesztése, tevékenykedni ad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom