Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Madeirai emlékek (Károlyi József gróf)

sélgethettek a kicsinyek nagy fontoskodva. Máskor meg az ablakon keresztül kiáltottak be: „Papali!" Az egyik felmászott az ablakrácsra, hogy benézhessen! A király utolsó pillanatáig a felesége és gyermekei iránt való gyengéd szeretete adott örömet és derűt halódó életének. Állandóan kérdezősködött gyermekei után, mindig csak róluk beszélt, a királynénak mindig róluk kellett meséimé, pontosan el kellett mondania kicsi életük minden nagy fontosságú eseményét. - Úgy vágyakozom a kicsinyek után! De nehogy ideengedd őket, az elővigyázatlan volna! És a legkisebb is! Apja már nem láthatta, hiszen Erzsébet

56 főhercegnő IV. Károly király halála után, 1922. május 31-én született a Madrid melletti Pardo palotában, nem áldhatta meg, de élt, élt az ő lelki szemei előtt. Szegény kicsi Erzsébet! Mit kellett szüleidnek szenvedniük! Lázálmok gyötrik a királyt. A gyermekeket ágya körül látja. Mily boldog most! Mindegyikhez beszél, gőgicsél, mindegyikre boldogan mosolyog. Most változik az arc: „Vigyék, vigyék el őket, félni kell a ragálytól! Együtt vannak-e vajon mindannyian? Nincs-e valamelyiknek baja?" Most látja a legkisebbet. „Őt kérem, őt hozzák csak ide hozzám!" Hörögve buktak elő a vágyódó szavak, a betegség nem tudta kikezdeni a barátságos szeretetet. Tovább? Nincs! Ravatal volt még, temetés volt még. A komoly felnőttek kisgyermekek mellett virágokat szeretnek látni. A sok kis királyi gyermek körül én is láttam egyszer sok-sok virágot. A kápolnában. A temetés napján. A király betegsége és halála Március 14-én kezdődött a király influenzaszerű náthája, amit a hideg fogaskerekűn utazva, meghűléstől és nem infekció útján kapott. Pár nap múlva, 17-én, hőmérséklet-emelkedést ész-