Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Madeirai emlékek (Károlyi József gróf)

a kisfiúnak a lelkébe már nagyon korán belevésődött a honvágy! Hányszor említette a kék Dunát, hányszor kérdezte: miért nem mehetünk mi haza? És ki tudja, hogy azok az esték, melyeken a rózsafüzér elmondása után apa, anya s az összes testvér a magyar hazáért imát mondtak, milyen mély vonásokat véstek a gyermek trónörökös szívébe! Apja formálta az ő lelkét. Az ő vallásos és tiszta lelke egyengette gyermeke szívének minden dobbanását Istenhez és emberekhez. Amíg lent laktak Funchalban, a Victoria dómban ministrált együtt apa és fiú. Február 18-ától pedig a monte-i kegytemplomban. Imádságaikat együtt mondták, szeretetük Istenben összefonódott. Érdekes megnyilatkozása ennek egy séta. A király már pár napja feküdt. - Ma hoztam magammal valamit - szólt a fiú a tisztelendő úrhoz, és a zsebéből rózsafüzért húzott ki. - Imádkozzunk a papáért, hogy meggyógyuljon! A kis hegyközség felé sétáltak lassan, imádkozva. Sokan jártak arra. - Jobb lenne, ha nem mennénk tovább, a sok köszönés zavar bennünket. - Mit törődünk az emberekkel, amikor a papáért akarunk imádkozni! - válaszolt a kis Ottó, és nyugodtan tovább imádkozott, így értek el a templomba, letérdeltek annak híres kegyképe előtt, és itt újra meg újra, atyja felgyógyulásáért mondotta gyermeki imáit a fiú, a királyok Királyához. A betegség első napjaiban Ottó felfedezett a kert egyik fájában egy jókora nyílást. - Ha a papa meggyógyul, ide egy Szűz Mária-szobrot fogunk állítani! Tőlem kérdezte aztán: - Mondja, kérem, nekem van egy arany fontom, lehet azon egy lourdes-i Mária-szobrot venni? Mélyen boldog volt, hogy meglepetést szerezhet atyjának! Pedig az örömteli meglepetések ideje már messze-messze tűnt fiatal életéből. Egyszer már a halál is előrevetette hideg