Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Visszaemlékezések Károlyi Józsefre

szigorú debreceni piaristáknál első gimnazista koromban majdnem, hogy kitűnőrendű lettem, és nyolc év után ugyanott jórendűen érettségiztem. Nővérem pedig a pesti angolkisasszonyoknál érte el ugyanezt jelesrendűen. A Károlyi uradalomban már a századforduló éveiben a gazdatiszti karnak hivatalosan bejegyzett rendtartása, számviteli rendszere és a hitbizományra terhelt nyugdíj szabályzata volt. Már édesapám valamennyi kartársa a karulyi uradalomban főiskolai, egyetemi rangú gazdasági iskolát végzett, abban az időben legtöbben a Monarchia főiskolai rangú intézményében, a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Nyilvánvaló, hogy ilyen viszonyok között abban a körben, amelyben felnőttem, majd a második világháború végéig magam is dolgoztam, nyoma sem lehetett a regényes, Mikszáth által oly meghatóan megjelenített „Véngazemberi" légkörnek és földesúr-gazdatiszti kapcsolatnak. A „kicsatolás" után szükségszerűen tovább alakult, lassan fejlődött a nyírségi uradalom; az intézői lakásból - az előbbiek szerint - gyönyörű 10 szobás kúria lett, a vincelléri lakás is kibővült és intézői lakássá változott, a majorban gépész-, kovács-, bognár- és asztalosműhelyek, fűrésztelep, a húszas évek végén korszerű, egész évben termelő szeszgyár, mellette hízómarhaistálló épült. Gazdasági iroda létesült, és ugyanabban az épületben 4 szoba a nőtlen segédtisztek, az erdőmérnök és az állatorvos részére. Az ömbölyi erdészházból paplak, illetve római katolikus kápolnaszerű templom lett, amely azóta teljesen elpusztult. Az ömbölyi, a csere- és a fényi erdőn tágas kétszobás erdőőri lakások épültek, és Zsuzsannamajorban kezdetét vette a 40 éve épült cselédlakások bővítése, átalakítása. Elemi iskola természetesen Zsuzsannamajorban folyamatosan működött. A „kicsatolás" után egy raktárrészt és a ménesistálló egy részét alakították át az iskola céljaira.