Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Visszaemlékezések Károlyi Józsefre

Történelmi előzmények A nyírségi uradalom első világháború előtti hivatalosan használt megnevezése: „Gróf Károlyi József Karulyi uradalma", illetve annak Karulyi Tiszttartósága volt. A tiszttartóság székhelye - tudomásom szerint - még a századforduló előtti utolsó években is Karulymajorban volt. Csak valamikor a múlt század utolsó éveiben helyeződött át a központ a Karulytól 7-8 kilométerre lévő, a debrecen-nagykároly-szatmárnémeti vasúti vonal mellett fekvő, gyorsvonati állomással bíró Szaniszló községbe. Karuly, az ősi település egyszerű intézőség maradt. Mivel a Nagykárolyban lévő várkastély abban az időben a Károlyi család másik ágának birtokában volt, és mert a nyírségi uradalom a nyolcszázas években „még" nagyon messze esett Fehérvárcsurgótól, vagy akár Budapesttől is, az időszakos otttartózkodás érdekében a család vendégszobákat építtetett Karulyban, amelyek tágas előtérrel kapcsolódtak a tiszttartói lakáshoz. A lakrész összkomforttal ellátott 4, látogatók fogadására is alkalmas lakóhelyiségből és nem nagy, de idillien kedves, a nyírségi tájra jellemző lankás parkra néző míves fakorláttal szegett, fedett verandából állt. Karulytól nem egészen 3 km távolságra van szülőhelyem Zsuzsannamajor - most Ömböly község -, ami akkor egyik intézősége volt a karulyi uradalomnak. Intézője 1913-tól édesapám volt, aki 1905-től dolgozott a Karulyi Uradalomban, majd tiszttartóként 1920-tól, vagy 1921-től, végül jószágfelügyelője a csonka uradalomnak. A régi térképek Zsuzsannamajor helyét Lógotapusztaként jelölik. így nevezve meg azt a területet, ami lényegében évszázadokon át erdős, füves, mocsaras pusztaság lehetett, ahol legfeljebb néhány állattartást szolgáló szárnyék és 1-2 télen lakható pásztorház állhatott.