Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

mányzati igazgatás útvesztőiben utat nem tévesztett. Karizma­tikus személyisége lett azon törekvéseknek, amelyeket főispáni beiktatásakor fogalmazott meg. A közellátás egyre súlyosbodó gondjai kötötték le a figyelmét, a rekvirálások meg-megújuló és mind jelentősebb terhet jelentő tényével kellett szembesül­nie. A megyei törvényhatósági bizottság a két legfontosabb in­tézmény a Szent György Kórház és az Árvaház ellátásában, el­sősorban a téli tüzelő biztosításában kérte segítségét. Más tar­talmú gondokkal küzdött a város. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnökét kereste fel augusztus 2-án a főispán vezette kül­döttség (a küldöttség tagja volt Saára Gyula polgármester, Szüts Jenő alispán, Kerekes Lajos városi főjegyző és Kovacsics Gyula főispáni titkár). A város szegényei, közellátásra szoruló családjai részére 400 mázsa gabona vásárlására kértek enge­délyt. A főispán személyes közbeavatkozását az sürgette, hogy a Déli Vasúti Műhely munkásai július második felében a liszthi­ány miatt sztrájkba léptek. 510 vasutas család közellátásának megoldásával a város és a megye nyugalmát is biztosította. A közélelmezési hivatalban folytatott eredményes tárgyalások nemcsak a sztrájk közvetlen kiváltó okát szüntették meg, ha­nem az őszi és a téli liszt- és kenyérellátást is zökkenőmentessé tették. A szociális kérdések iránti érzékenységét, amelyet szék­foglaló beszédében kiemelten hangsúlyozott, a gyakorlatban bi­zonyította. Hivatali teendőinek egyik primer feladatává tette a város oktatási, kulturális szintjének emelését. Már augusztus elején felkereste a vallás- és közoktatásügyi minisztert, Appo­nyi Albertet, hogy támogatását kérje a Székesfehérvári Felsőbb Leányiskola gimnáziummá szervezéséhez. 26 A törvényhatósági érdekek többirányú felkarolása mellett tett hitet a főispán, ugyanakkor hivatali működésének kezdetén szükségesnek tartotta nemcsak hangsúlyozni, hanem tettekkel is bizonyítani, hogy nem pártpolitikus, nem a 48-as Független­ségi Párt törekvéseinek megvalósítója. 1917. augusztus közepén a vármegyeházán fogadta a Székesfehérvári Függetlenségi Párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom