Bordi Imre: A gulag rabja voltam - Fejér Megyei Levéltár közleményei 19. (Székesfehérvár, 1995)

a hőn áhított szép egyenruha helyett használt, jól lestrapált kék-feke­te, réz pitykegombos cőger (alreálos) ruhát kaptunk gyakorlóruha­ként. Nem tudja, aki nem próbálta, hogy mit szenvedtünk a rézgombok napi fényesítésével, amíg a volt cőgerek meg nem ismertettek a GOMBVILLA nevű csodaeszközzel. Nem kisebb gondot jelentett az ágyazás, a szobarend, a szekrény vizit stb. Az újonckiképzés az alaki gyakorlatok végtelen óráival kezdődött. „Vigyázz! Pihenj! Jobbra át! Díszmenet! Balra át! Puskával tiszte­legj!, Szuronyt szegezz!" stb., stb. Az alaki kiképzésnek a mellékzön­géje volt az ún. fegyelmező kitolások sora, melyek a „betörés"-en kívül komoly fizikai edzést is jelentettek. Nem szégyellem bevallani, hogy sokszor sírtam éjjel a pokróc alatt. De azt is tudtam, hogy nem panaszkodhatok, hiszen én akartam, én választottam, helyt kell állnom. A puritán, kemény katonai fegyelemre, a haza szeretetére ­ez alatt mindig a Trianon előtti hazát értettük, - hivatástudatra, becsületre, hűségre és az önfeláldozó bajtársiasságra való nevelés kovácsolt össze bennünket egy családdá egész életünkre. A testi-lelki erőt próbára tevő gyakorlatok adták meg azt az emberi tartást, amelyet mi egyszerűen „Csabás" szellemnek neveztünk. A gyakorla­tok alapelveként azt a célt fogalmazták meg, hogy belőlünk parancs­nokokat nevelnek, s természetesen csak az lehet jó parancsnok, aki engedelmeskedni is tud. A jó parancsnok pedig csak annyit követel­het meg, amennyit maga is teljesíteni képes. De nem csak a fizikai követelmények voltak szigorúak. Az első évben 11 általános művelt­ségi tantárgy mellett 6 katonai szaktárgy, a második évfolyamban 12 általános műveltségi tantárgy mellett 9 katonai szaktárgy szerepelt órarendünkben. Az elégtelen feleletet századkihallgatáson kellett jelenteni, amely­nek következménye az elégtelen kijavításáig minden szabadidő és kimenő megvonása, amelyek helyett kötelező ismétlésen (mai szóval korrepetáláson) kellett részt venni. Az elégtelen kijavítása után ismét kihallgatásra kellett menni. Aki tudja, mit jelent kihallgatásra rendeknek lenni, az megérti mekkora ösztönző ereje volt ennek az előírásnak. Parancsnokaink kemény kézzel nyirbálták vadhajtásainkat. Az a protekciózás, amelytől édesapám is tartott, ismeretlen fogalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom