Bordi Imre: A gulag rabja voltam - Fejér Megyei Levéltár közleményei 19. (Székesfehérvár, 1995)
A másikon arra vonatkozóan nyilatkoztam, hogy minden tőlem elkobzott tárgyat visszakaptam. Boldogan írtam alá mind a kettőt, majd két katonával kimentünk az állomásra, ahol hármasban felszálltunk a vonatra. A katonák géppisztollyal mellettem. Mindenki együttérzően nézett rám, de messze elkerült. Még a kalauz is. Este érkeztem haza. Békésföldváron leszálltam, kísérőim továbbmentek. Körülbelül este 7 óra volt, mikor beállítottam. Nagy volt az öröm, hiszen 5 hétig semmit sem tudtak rólam. Pedig kerestek a rendőrségen, a Pártnál, a Tanácson, és ezek javaslatára a szovjet Parancsnokságon is, de senkitől sem kaptak információt felőlem. Szegény anyámat csak rázta a sírás. Sokáig tartott, mire megnyugodott. Kiment, majd kisvártatva csupa könnyes szemmel jött vissza. ,Miért sírsz még mindig, - kérdeztem - itthon vagyok, jól vagyok, miért sírsz még? Nem sírok - mondta anyám, - tormát reszelek, mert megfogadtam, bármikor jössz is haza, kolbászt főzök neked és tormát adok hozzá." (Ez volt ugyanis akkoriban a kedvencem.) 1947. február 22-től április 12-ig Szüleim kívánságára egy hétig otthon maradtam. Nem igen mozdultam ki, de most jött ki rajtam az idegfeszültség. A hét végén felutaztam Pestre, ahol rokonoknál laktam, és hétfőn, március 3-án bementem az egyetemre. A fiúk, akikkel együtt jártam, nagy ovációval fogadtak. Varga Laci egy nagy paksamétát nyomott a kezembe: „Itt vannak a rajzok, amelyeket meg kellett csinálni, én megcsináltam helyetted. Add le, megkapod az aláírást. Tudtam, hogy meg fogsz jönni!" - mondta. Ilyen igazi ünnepi fogadtatással kezdődtek a hétköznapok. 1947-ben Húsvét nagyon koránra, március 30-31-ére esett. A Húsvét vidáman telt el. Locsolkodni voltam az ismerősöknél és nagyon tetszett sütkérezni a népszerűségben. Mindenütt érdeklődtek az öt hetemről, melyet én fölényes kézlegyintéssel intéztem el. Jaj, dehogy mertem beszélni! Féltem, hogy Duderevék tudomást szereznek róla, s nem volt kétségem afelől, hogy beváltják fenyegetésüket.